Brutális nemzetközi embercsempész-hálózat működik a magyar határ közelében – a brit kormány szankciókkal válaszol.
Mohamed Tetvani, a marokkói származású bűnöző, éveken át rettegésben tartotta a szerb–magyar határ menti Horgost és környékét. A férfi nemcsak egy embercsempész-banda élén állt, de saját börtönt is működtetett, és nőket használt ki szexuálisan, akik nem tudták kifizetni az illegális utazásuk árát. Most végre lépett a nemzetközi közösség: Tetvani neve felkerült Nagy-Britannia első, embercsempészek elleni szankciós listájára.
A brit kormány történelmi jelentőségű intézkedést hozott: első alkalommal vezettek be szankciókat a migrációs bűnszervezetek vezetői ellen, hogy így védjék meg az Egyesült Királyság határait. A lista 25 nevet tartalmaz – köztük a hírhedt Tetvanit –, és nemcsak egyéneket, hanem olyan cégeket is, amelyek a csempészek munkáját segítik. Például egy kínai gyártót, amely az illegális átkeléshez használt felfújható csónakokat szállította.
Rabság, kínzás, nemi erőszak – így működött a Tetvani-banda
Horgos önjelölt királya, ahogyan magát nevezte, egy félelemre és brutalitásra épülő birodalmat épített fel a magyar határtól karnyújtásnyira. A Tetvani-csoport módszerei kifejezetten kegyetlenek voltak: azok a migránsok, akik nem fizettek a szolgáltatásért, gyakran saját „börtönében” kötöttek ki. A férfi emberei fogva tartották, zsarolták és gyakran meg is kínozták az áldozatokat.
Nőkkel és fiatalkorú lányokkal szembeni szexuális visszaélések is szerepelnek a vádak között. A szolgáltatást nem igénybe vevő vagy a pénzt meg nem fizető menekültek erőszakos megtorlásra számíthattak, ahogy azt a BIRN korábbi oknyomozó riportja is megerősítette.
Tetvani hatalma azonban nem tartott örökké – a beszámolók szerint egy rivális marokkói csoport, a Kazaoui-banda vette át a hatalmat a régióban, amely jelenleg Szerbkeresztúr és a Tisza környékét uralja.
Váltságdíjak euróezrekért, nemzetközi pénzmozgás
A Migrációkutató Intézet jelentése alapján az utóbbi években egyre több migráns számolt be hasonló borzalmakról: emberrablás, zsarolás, kínzás és szexuális visszaélés mindennapos a csempészek között. Az áldozatokat gyakran magánlakásokban tartják fogva, és csak akkor engedik el, ha a családjuk – több ezer eurós váltságdíj fejében – kifizeti szabadságukat.
Egy 36 éves pakisztáni férfi például 3500 eurós (kb. 1,4 millió forintos) váltságdíjról számolt be. A pénzt gyakran törökországi, hollandiai vagy svájci bankszámlákra kell utalni – ezek közül az egyik számlán a hatóságok több mint 70 ezer eurót találtak. Mindez azt bizonyítja: az embercsempészet magas hozamú, globális bűnbiznisz, amely mögött jól szervezett, multietnikus hálózat áll.
A bűnbandákat jellemzően afgánok vezetik, de horvát, bosnyák, román és ukrán bűnözők is szép számmal képviseltetik magukat a színtéren.
Lépéskényszerben a hatóságok
A 2023 végén felszámolt horgosi illegális táborok óta a szerb és magyar hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy feltartóztassák a folyamatosan megújuló és alkalmazkodó csempészhálózatokat. A migránsok számára ezek a bűnbandák szinte az egyetlen – bármilyen veszélyes – lehetőséget jelentik arra, hogy Nyugat-Európába jussanak.
Az Egyesült Királyság mostani fellépése egyértelmű jelzés a nemzetközi közösségnek: a brutális embercsempész-hálózatok elleni harc nem áll meg a határoknál. Mohamed Tetvani pénzeszközeit azonnal befagyasztották, beutazása pedig tilos lett az Egyesült Királyságba.
Forrás: https://www.gov.uk/government/news/uk-sanctions-notorious-people-smuggling-gangs-and-their-enablers-in-global-crackdown
https://www.gov.uk/government/news/uk-sanctions-notorious-people-smuggling-gangs-and-their-enablers-in-global-crackdown