Magyarország újabb frontot nyitott az Európai Unióval szemben: a kormány pert indított az Európai Unió Tanácsa és az Európai Békekeret (EPF) ellen, vitatva az Ukrajnának szánt óriási pénzösszegek kifizetésének jogszerűségét.
A kabinet a luxemburgi Törvényszékhez fordult, miután kifogásolta, hogy Brüsszel a zárolt orosz jegybanki vagyon hozamát kívánja Ukrajna katonai támogatására fordítani. A keresetet még július 11-én adták be, amelyet a bíróság befogadott, és augusztus 25-én került nyilvánosságra az Európai Unió hivatalos lapjában.
A magyar kormány célja egyértelmű: semmissé nyilváníttatni az Európai Békekeret azon döntését, amely az ukrán fegyveres erők további finanszírozásáról szól. Emellett részben érvénytelenítenék a döntésről készült jegyzőkönyvet is, és azt szeretnék, ha az eljárás költségeit az uniós szervek viselnék.
A vitatott határozat tavaly májusban született, és kimondja: az Oroszországtól zárolt jegybanki eszközök kezeléséből származó profit 99,7 százalékát az EPF-be kell átutalni. Innen pedig közvetlenül Kijev kapja a pénzt – legfőképp fegyverekre és katonai felszerelésre.
Ukrajna dollármilliárdokra éhes – Brüsszel önti a pénzt
Az ukrán államkassza továbbra is feneketlen zsáknak tűnik. Kijev 2025-ben 17,3 milliárd dollárra számítana helyreállítási célokra, de ennek alig kevesebb mint a fele, 7,4 milliárd dollár áll egyelőre biztosan rendelkezésre.
A háború sújtotta ország mögött nemzetközi donorhálózat áll: államok és intézmények együtt segítik az ukrán újjáépítést vissza nem térítendő támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel. Ebben messze az Európai Unió játssza a főszerepet: eddig már több mint 180 milliárd dollárt folyósított Volodimir Zelenszkij kormányának.
Ennek részeként Brüsszel létrehozta az Ukrajna Támogatási Eszköz nevű alapot, amelyből 2024 és 2027 között összesen 50 milliárd euró érkezik Kijevbe – ebből 33 milliárd hitel, 17 milliárd vissza nem térítendő támogatás.
De a pénzáradat itt nem áll meg. Az EU 2028 és 2034 közötti költségvetésében a Versenyképességi Alap kerete 131 milliárd euróra nő, ennek több mint 26 milliárd eurós szeletét egyenesen Ukrajna kapja.
A magyar kormány tehát most jogi úton próbálja megfékezni a brüsszeli milliárdok további kiáramlását. Az ügy tétje hatalmas: ha a Törvényszék Magyarország javára dönt, az akár precedenst is teremthet az uniós támogatások jövőjére nézve.
Források:
https://curia.europa.eu/juris/fiche.jsf?
.jpg)
