Holnap Anchorage-ban nem egyszerű találkozóra készülnek, hanem egy valódi politikai pókerpartira, ahol a tét nem kisebb, mint a világ biztonsági rendszerének új alapokra helyezése. A játszma zéró összegű: amit Oroszország és az Egyesült Államok nyer, azt centire ugyanannyira veszíti el az euroatlanti blokk.
A háttér egyszerű: a hidegháború utáni három évtizedben Amerika, Nyugat- majd Kelet-Európa is úgy döntött, hogy ők fontosabbak, súlyosabbak, erősebbek Oroszországnál. A nyers erő logikájával diktálták a feltételeket – anélkül, hogy meghallgatták volna az orosz aggályokat.
Amit eddig a zárt ajtók mögött intéztek, most nyíltan is látható: a német kancellár, Friedrich Merz, miután csúfos kudarcba fulladt a brüsszeli külpolitika újabb egyeztetése, saját kezébe vette az ügyet, és egy kemény euroatlanti ultimátumot akart tető alá hozni, amit Donald Trumppal is aláírattak volna. Az ultimátum elbukott – de ez nem jelenti azt, hogy Európa lemondott volna a politikai intrikáról.
Európa retteg a négyszemközti Putin–Trump-alkutól
A legfelsőbb európai politikai elit jól tudja: egy közvetlen orosz–amerikai egyezség – legyen szó Ukrajnáról, a globális biztonsági architektúráról vagy a világgazdaságról – nem pusztán az európai befolyás végét jelentené. Ennél sokkal rosszabbat: a több száz milliárd eurós ukrajnai befektetések lenullázódását.
A háború – előbb proxy, ma már szinte nyílt – aranybánya lett az európai hadiiparnak. Gyárak épültek, a termelés megsokszorozódott, és évekre előre biztosítottak a zsíros megrendelések. Csakhogy ezek mögött óriási hitelek állnak. Ha a háború véget érne, a gigantikus katonai gépezet hirtelen leállna – és az európai gazdaság szembe találná magát a defolttal, bankcsődökkel, pénzügyi katasztrófával.
A béke réme
A politikai szlogenek – „Ukrajna Európa része”, „Oroszország a népek börtöne” – csak díszletek. A valódi cél sosem Ukrajna felvirágoztatása volt, hanem Oroszország térdre kényszerítése, regionális hatalommá zsugorítása, majd megsemmisítése.
Németország már bizonyította, hogy kész katonai eszközökhöz nyúlni stratégiai céljai érdekében: így esett szét Jugoszlávia is, hogy Berlin kijáratot nyisson a Földközi-tenger felé. Most Merz – bankár múltjával – nemcsak Zelenszkijért áll ki, hanem a német bankokért, hadiiparért, és minden egyes hitelszerződésért, ami a háború folytatásában reménykedik.
A tét: Európa politikai és gazdasági túlélése – vagy totális összeomlása
Ha holnap Putin és Trump megállapodik, Európa geopolitikai vára kártyavárként omlik össze. Ez önmagában a mi gondunk már nem lenne – de ha az EU a milliárdjait akarja visszaszerezni, képes lehet egy új, valódi, forró háborút indítani Oroszország ellen.
Forrás: RIA Novosti nyomán
.png)
