Amerika megint a németeket használta fel az újra megerősödött Oroszország elleni háborúra. Mertz szavaiból egyértelműen kiderül a háttérterv, amit Merkel kezdett el megvalósítani, és amelynek része volt az ukrajnai puccsal megoldott rezsimváltás, mely után Ukrajna Amerikából és Angliából támogatott oroszellenes kormányt kapott.
Mivel Németország egymaga gyenge volt hozzá, még az angol–francia–olasz szövetséggel is, azt tervelték ki, hogy egy német vezetés alatt háborús egységbe kényszerített európai „uniót” vetnek be az oroszok végleges legyőzésére, mert csak így lehet sikeres az eurázsiai hódítás. Az ukrajnai háborúhoz kötött szankciókkal és amerikai gazdasági nyomásgyakorlással, német szervezés alatt kényszerítik rá az EU egymástól is függővé tett államait egy Amerika által a háttérből támogatott Oroszország elleni háborúra – arra, amit sem Németország, sem a franciák vagy az angolok, sem magukban, sem együttesen soha nem voltak képesek megnyerni.
Az euroatlanti globalisták vonták le a tanulságot Németország vereségéből, amely Európa kettészakításával végződött az orosz kommunisták javára. A fölényt a hidegháborúval szüntették meg, amely alatt összekovácsoltak egy központilag irányítható Európai Uniót, a NATO megszállása és kényszere alá helyezve, majd a továbbra is német vezetés alatt álló Európa országait a kilépett Anglia segítségével vonták be a háborúba. Erre utaltak Mertz szavai a müncheni konferencián, amiből csak az nem ért, aki a kiborult Epstein-bili ellenére még mindig összeesküvés-elméletnek tartja a háttérből irányított tervezés és hatalmi befolyás létezését.
A német báb leszögezte, hogy „Európa jövőjét kizárólag az Európai Unión belüli együttműködésben és egyenlő partnerségben látja”, valamint azt is hozzátette, hogy „Németország nem szándékozik és nem is fog olyan egyoldalú lépéseket tenni, amelyek érintik szomszédai érdekeit, hanem kizárólag kollektív megoldásokra támaszkodik.” Mertz beszéde elárulta a németek vezető szerepét az EU háborús koalícióvá alakításában, amit az értők számára szavaival is igazolt:
„Partnerségi vezetés? Igen. Hegemóniafantáziák? Nem. Mi, németek, soha többé nem fogjuk egyedül megcsinálni. Ez történelmünk rendíthetetlen tanulsága.”
Végezetül, elismerve Európa gyengeségét, felszólított a katonai és technológiai erő hatékonyságának fokozására az Amerikával való partnerség megerősítése érdekében – ami mögött a még ki nem mondott cél Oroszország legyőzése egy nagy, közös háborúban.
Ukrajna bevonása az EU-ba volt az, amivel érdekeltté tették a tagállamokat a háborúban, a megszerezhető piac és a kitermelhető, feldolgozható ásványkincsek okán, ami jelentős hasznot hozhat a gyengülő európai gazdaságnak. Oroszország legyőzésének és meghódításának reménye még több hasznot hozhat a befektetőknek, de az amerikai és angol háborús segítség feltétele az osztozkodás.
Oroszországot gondolatban már feldarabolták három gazdasági uralmi övezetre Európa, Anglia és Amerika nagy befektetői és vállalkozásai között. A legjobb falatot, Ukrajnát azonban az angolok szerezték meg az EU és Amerika orra elől a lejárt Zelenszkijjel kötött 100 éves gazdasági-stratégiai szerződéssel.
Trump befektetői már Putyinnal tárgyalnak, miközben Európát kihagyják az osztozásból, amelynek korábban feltételévé tették az oroszok elleni háborút, amihez katonai segítséget és az orosz vagyon ellopásához szemhunyást ígértek.
Trump, mint okos üzletember, az orosz győzelemre is számítva, különutas politikát követve kezdett egyezkedni a befektetési lehetőségekről. Anglia hoppon marad, de egyikük sem veszít a lehetséges hasznon kívül semmit, ám Európát és Ukrajnát a halálba küldik, hogy romjaikon gyilkosaik az újjáépítésből is gazdagodhassanak.
Az oroszok elleni háború igazi nyertese Amerika, amelynek egyedül érdekében állt a viszálykodás, mert ezzel indokot adott az oroszok elleni olaj- és gázembargóra, ami nélkül nem tudta volna a jóval drágább amerikai energiahordozókat az európai piacra juttatni. A magasabb árakkal tönkretett európai vállalkozások és termelők helyét pedig átvehetik az amerikai érdekeltségű cégek, ami még több hasznot biztosít a befektetőknek, ráadásul szintén hosszú távon, függetlenül a háború kimenetelétől. A gazdasági hiénáknak mindegy: ők üzletet köthetnek egy európai központi kormányzattal, vagy ennek hiányában az önálló államokkal is egyezkedhetnek. Mert a tőke szabad áramlását és a vállalkozás szabadságát maga a globális kapitalista rendszer szabályai biztosítják számukra.
Az EU további sorsa ezért már nem érdekli Amerikát, hiszen ha „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” – a süllyesztőbe!
Így nyílt meg ebben a történelmi helyzetben újra a kiskapu szuverenitásunk visszaszerzésére, melyet a német és orosz megszállások, valamint a II. világháború után a vesztes Nyugat által ránk kényszerített új Eurómai Birodalmon belül veszítettünk el, és amely mostanra már saját nemzetbiztonságunk, egyben államiságunk megmaradásának feltétele is lett.
/ G. Ági /
Kapcsolódó témák
Forrás: https://news.ru/europe/bolshe-nikogda-merc-zayavil-o-neizmennom-uroke-istorii-dlya-germanii
