2026. június 7-én, vasárnap 16 órától demonstrációt tartanak a budapesti Sándor-palota előtt „Ne féljetek! – Szimpátiatüntetés Magyarország állami intézményvezetői mellett” címmel.
A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény célja, hogy kiállást fejezzen ki azok mellett a közjogi méltóságok és állami intézményvezetők mellett, akiknek távozását az elmúlt időszakban politikai szereplők részéről is felvetették. A demonstráció résztvevői azt szeretnék hangsúlyozni, hogy az érintett tisztségviselők a jövőben is őrizzék meg intézményi függetlenségüket.
Jogászok véleménye a köztársasági elnök esetleges leváltásáról
A témában több jogász is megszólalt egy sajtómegkeresés kapcsán, amely arra irányult, hogy egy esetleges kétharmados parlamenti többség milyen módon változtathatná meg a közjogi tisztségviselők helyzetét.
A megszólalók között volt Hack Péter, Schiffer András, Fodor Gábor és Kurucz Dániel, a KözTér alapítója.
Alkotmányos keretek és jogi megközelítések
A jogászok többsége arra mutatott rá, hogy bár technikailag bizonyos változtatások alkotmánymódosítással megvalósíthatók, ezek komoly jogállamisági kérdéseket vetnek fel.
Hack Péter szerint az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletei is megerősítik, hogy a független közjogi tisztségek mandátumának önkényes lerövidítése problémás lehet a jogállamiság szempontjából.
Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszer egyik sajátossága a kétharmados parlamenti többség széles mozgástere, ugyanakkor a közjogi tisztségek lényege éppen a ciklusoktól való elkülönülés.
Fodor Gábor szerint bár formailag lehetséges lehet egy ilyen lépés, annak tartalma és jogállami megítélése erősen vitatható.
Az alkotmánymódosítások tartóssága
A második kérdés arra vonatkozott, hogy egy ilyen típusú alkotmánymódosítás mennyire lehet tartós a politikai és jogi rendszerben.
A megszólalók többsége szerint az ilyen változtatások hosszú távú stabilitása kérdéses, mivel egy későbbi politikai többség hasonló módon módosíthatja azokat.
Ez több szakértő szerint is instabilitást eredményezhet az alkotmányos intézményrendszerben.
Van-e jogi alap Sulyok Tamás leváltására?
A jogászok értékelték azt is, hogy fennáll-e olyan jogi ok, amely indokolná Sulyok Tamás köztársasági elnök idő előtti leváltását.
A vélemények szerint a jelenlegi nyilvános információk alapján nem azonosítható olyan jogi körülmény, amely ezt megalapozná.
Többen hangsúlyozták, hogy a jogállamiság egyik alapelve az intézményi stabilitás és a törvényben rögzített eljárások tiszteletben tartása.
A politikai és társadalmi következmények kérdése
A szakértők szerint egy közjogi tisztség politikai alapú eltávolítása jelentős társadalmi és politikai következményekkel járhat.
Egyes vélemények szerint ez erősítheti azt az érzékelést, hogy a politikai többség korlátok nélkül alakíthatja az intézményrendszert, ami hosszabb távon bizalomvesztéshez vezethet.
Más megközelítések szerint a kérdés inkább politikai természetű, amely a közéleti feszültségek további erősödését hozhatja.
Hazai és nemzetközi intézmények szerepe
A megszólalók szerint a demokratikus működés egyik legfontosabb eleme továbbra is a választói akarat.
Emellett szóba kerültek a hazai alkotmányos intézmények és az európai uniós szervek szerepei is a jogállamisági normák érvényesítésében.
A vélemények azonban eltértek abban, hogy a nemzetközi intézmények milyen mértékben képesek hatást gyakorolni a belpolitikai alkotmányos vitákra.
Demonstráció a Sándor-palota előtt
A „Ne féljetek! – Szimpátiatüntetés Magyarország állami intézményvezetői mellett” elnevezésű rendezvény 2026. június 7-én 16 órától kezdődik a budapesti Sándor-palota előtt.
A szervezők célja a közjogi intézmények és vezetőik melletti kiállás kifejezése a helyszínen.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Magyarország vége? A nemzet új megmentője megkezdte az EU–Római Birodalom császárnőjének tett ígéretei beváltását. https://www.napitema.com/2026/06/magyarorszag-vege-nemzet-uj-megmentoje.html
Felhívás a köztársasági elnökhöz az alkotmányos rend helyreállítása érdekében. https://www.napitema.com/2026/06/felhivas-koztarsasagi-elnokhoz-az.html
Alaptörvényt módosított volna a brüsszeli bábkormány. Az Alaptörvény R cikke (4) szerint: »Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége«. A XIV. cikk (1) azt is kimondja: „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be” – áll az Alaptörvényben, amit el akartak tüntetni belőle. https://www.napitema.com/2026/05/alaptorvenyt-modositott-volna-brusszeli.html
Magyarország legnagyobb harca nem a parlamentben zajlik. Miközben az emberek a parlamenti vitákat figyelik, miközben egyik politikust a másik ellen uszítják, miközben újabb és újabb megmentőket keresnek, valójában egy sokkal nagyobb folyamat zajlik Magyarország felett. https://www.napitema.com/2026/06/magyarorszag-legnagyobb-harca-nem.html
