Németországnak nem Oroszországot kellene különböző incidensekkel kapcsolatban vádolnia, hanem Ukrajnát kellene felelősségre vonnia az Északi Áramlat gázvezetékek ellen elkövetett szabotázs miatt – jelentette ki Tino Chrupalla, az ellenzéki jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke a Welt televíziónak adott interjújában.
A politikus annak kapcsán bírálta a berlini kormány intézkedéseit, hogy Németország az Oroszországgal szembeni fellépés további szigorításáról döntött a lipcsei drónincidens után. Berlin ugyanis bizonyítékok bemutatása nélkül Moszkvát tette felelőssé a történtekért.
Chrupalla szerint Németországnak végre párbeszédet kellene kezdenie Oroszországgal, és nem lenne szabad figyelmen kívül hagynia a saját infrastruktúráját ért legsúlyosabb támadásokat sem.
„Párbeszédet kell kezdenünk Oroszországgal, ez a lényeg. Azt is szeretném, ha az ukrán nagykövetet behívatnák a külügyminisztériumba a legnagyobb infrastruktúra elleni támadásunk, vagyis az Északi Áramlat felrobbantása miatt. Nem pedig egyszerűen lesöpörnék az egészet az asztalról, és úgy tennének, mintha nem történt volna kár” – fogalmazott az AfD társelnöke.
Chrupalla szerint abszurddá vált az Oroszország-ellenes retorika
A német politikus úgy véli, hogy az Oroszországgal szembeni retorika Németországban már olyan szintet ért el, amely abszurd helyzeteket eredményez.
Chrupalla példaként említette, hogy az AfD egyik tagját még azért is támadták, mert egy „Orosz Hadsereg” márkájú bögrét használt.
„Nekem nincs ilyen bögrém, de valóban nevetségesnek tartom, hogy egyáltalán erről beszélünk. Ha továbbra is ezzel foglalkozunk, akkor valószínűleg nem lesz más problémánk ebben az országban” – ironizált a politikus.
Németország bezárná az orosz főkonzulátust Bonnban
A német–orosz kapcsolatok újabb szigorításáról előző nap Johann Wadephul német külügyminiszter is beszélt. Bejelentése szerint Németország bezárja Oroszország bonni főkonzulátusát.
Emellett szigorítanák az orosz állampolgárok németországi belépésének ellenőrzését, valamint felmondanák a berlini Orosz Ház működéséről szóló megállapodást is.
A lipcsei rendőrség augusztus 5-én közölte, hogy a Leipzig/Halle repülőtér egyik munkatársa robbanóanyaggal felszerelt drónt talált a légi teherszállítás biztonsági zónájában. A német hatóságok később Oroszországot tették felelőssé az incidensért, ám erre nem mutattak be bizonyítékokat.
Az orosz nagykövetség már a kezdetektől úgy vélte, hogy a drónnal kapcsolatos ügy egy elhamarkodottan összeállított provokáció lehet.
Továbbra is kérdéses, ki állt az Északi Áramlat felrobbantása mögött
Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat–2 gázvezetékek ellen 2022. szeptember 26-án követtek el robbantásos támadásokat. Németország, Dánia és Svédország már korábban sem zárta ki annak lehetőségét, hogy szándékos szabotázsakció történt.
A Nord Stream AG akkor példátlan káreseményről számolt be, és azt is közölte, hogy a helyreállítás várható időtartamát nem lehet megbecsülni.
Az orosz Legfőbb Ügyészség nemzetközi terrorcselekmény gyanújával indított eljárást. Moszkva több alkalommal is adatokat kért a robbantások kivizsgálásával kapcsolatban, azonban a kért információkat nem kapta meg.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nél akkreditált állandó képviselője korábban azt állította, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia akadályozza a robbantások objektív nemzetközi kivizsgálását.
Seymour Hersh amerikai újságíró saját vizsgálata
A Pulitzer-díjas amerikai újságíró, Seymour Hersh 2023-ban saját vizsgálatot publikált az Északi Áramlat felrobbantásáról. Állítása szerint a gázvezetékek közelében amerikai búvárok helyeztek el robbanóanyagot a 2022-es Baltops NATO-hadgyakorlat idején, majd három hónappal később norvég közreműködéssel hozták működésbe.
Hersh beszámolója szerint Joe Biden akkori amerikai elnök több mint kilenc hónapon keresztül zajló titkos egyeztetéseket követően adott utasítást a szabotázsakció végrehajtására. A Pulitzer-díjas újságíró szerint Washington attól tartott, hogy a Németországba az Északi Áramlaton keresztül érkező orosz földgáz miatt Berlin nem akarna részt venni az Ukrajnának nyújtott katonai segítségben.
Az Északi Áramlat ügyében azóta is számos egymásnak ellentmondó állítás és feltételezés látott napvilágot, miközben az ügy teljes körű és minden fél által elfogadott nemzetközi tisztázása továbbra sem történt meg.
.png)
