Újabb komoly vita bontakozott ki a közmédia működése körül, miután egyik napról a másikra lekerült az M5 műsoráról az Ez itt a kérdés…, miközben a műsor vezetőjét, Gulyás Istvánt felfüggesztették. A sajtóban megjelent információk szerint a csatornaigazgatót biztonsági őrök kísérték ki a közmédia épületéből.
A történtek miatt ismét felerősödött a vita arról, hogy mennyire tekinthető önállónak és szakmailag autonómnak a magyar közmédia.
Egy támadó hangvételű cikk után szűnt meg a műsor
A Duna Médiaszolgáltató Zrt. azonnali hatállyal levette a képernyőről az M5 egyik ismert műsorát, az Ez itt a kérdés…-t. Ezzel párhuzamosan a hírek szerint felfüggesztették Gulyás Istvánt, aki a műsor vezetése mellett csatornaigazgatói feladatokat is ellátott.
A közmédia a Telex megkeresésére azzal magyarázta a döntést, hogy egy korábban sugárzott adás témaválasztása nem felelt meg a közmédia tartalmi és szakmai elvárásainak. A történtek miatt jogi lépéseket is kezdeményeztek Gulyás Istvánnal szemben.
Az ügy időzítése ugyanakkor különösen nagy figyelmet kapott. A műsor megszüntetését megelőzően ugyanis a 444.hu olyan írást közölt, amely élesen bírálta az Ez itt a kérdés… tartalmát. A portál az egyes korábbi adásokból kiragadott részletekre hivatkozva „konteós műsorként” jellemezte a produkciót, és azt is kifogásolta, hogy a műsor, illetve Gulyás István továbbra is képernyőn maradhat.
Néhány órával később már meg is érkezett a közmédia döntése.
Szakértő szerint aránytalan lehetett az intézkedés
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint az ügyben alkalmazott intézkedések több szempontból is kérdéseket vetnek fel.
A szakértő úgy vélte, hogy a Gulyás Istvánnal szemben említett jogi eljárás akár polgári jogi természetű is lehet, amennyiben a közmédia szerint a műsorvezető valamilyen módon kárt okozott a szervezetnek vagy sértette annak jó hírnevét.
Dornfeld ugyanakkor rendkívül súlyosnak és aránytalannak tartja, hogy egyetlen műsor témaválasztása miatt egy csatorna vezetőjét eltávolítsák, majd biztonsági őrök kíséretében vezessék ki az épületből, és ezt jogi eljárás is kövesse.
Megítélése szerint az eset akár az újságírók megfélemlítésének látszatát is keltheti, ami szerinte rendkívül rossz üzenetet közvetít a médiaszabadság szempontjából.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozik
Az ügyben megszólalt a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is. A szervezet szerint a történtek nemcsak a sajtószabadságot, hanem a magyarországi közéleti vita kultúráját is veszélyeztethetik.
A szervezet közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen aggályosnak tartja: az M5 műsorának megszüntetése és Gulyás István felfüggesztése mindössze néhány órával egy, a műsort élesen támadó 444.hu-s cikk megjelenése után történt.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezért a döntés felülvizsgálatát és egy független szakmai vizsgálat lefolytatását sürgette.
A szervezet szerint nem ez az első olyan eset, amikor a közmédia új vezetésének döntései mögött politikai vagy médiabeli nyomásgyakorlás lehetőségét látják.
Magyar Péter szerepe is felmerült az ügy kapcsán
A történtek kapcsán egy korábbi M5-ös közvetítés is előkerült. Németh Balázs közösségi oldalán arról írt, hogy az M5 közvetítette a mohácsi állami megemlékezést, amelyen Magyar Péter is beszédet mondott.
A fideszes politikus szerint a közvetítésből jól látható volt, hogy a nézőtér jelentős része üresen maradt. Németh Balázs állítása szerint ebből később komoly konfliktus alakult ki, mert Magyar Péter úgy vélte, hogy az M5 stábja szándékosan olyan felvételeket választott, amelyeken az üres széksorok is jól láthatók voltak.
Dornfeld László ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy szerinte a közmédiában kialakult helyzetre jellemző lehet a politikai befolyás erősödése. Értelmezése szerint különösen problémás, ha politikai szereplők közvetlenül vagy közvetetten befolyásolhatják, hogy egyes munkatársak maradhatnak-e a helyükön.
A szakértő ironikusan úgy fogalmazott: a közmédiában eljöhetett a „szólásszabadság” kora, de csak addig, amíg az adott vélemény egybeesik a kormányfő álláspontjával.
Nem kizárólag konzervatív vendégek szerepeltek az Ez itt a kérdésben
Az Ez itt a kérdés… műsorával kapcsolatban fontos körülmény, hogy az adásokban az elmúlt időszakban különböző politikai és világnézeti hátterű közéleti szereplők is megfordultak.
A vendégek között a konzervatív oldalhoz közelebb álló személyek mellett olyan ismert politikusok és közéleti szereplők is szerepeltek, mint Schiffer András, az LMP egyik alapítója, Fodor Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke, Szent-Iványi István egykori szabad demokrata politikus, valamint Hegyi Gyula korábbi MSZP-s politikus.
A műsor témái szintén meglehetősen széles skálán mozogtak. Több adás foglalkozott külpolitikai kérdésekkel, geopolitikai folyamatokkal és a nemzetközi biztonságpolitikai helyzettel.
Az utolsó adás egyik központi kérdése az volt, hogy „Új alkura készülnek a szuperhatalmak?”. A beszélgetésben többek között az orosz–ukrán háború lehetséges eszkalációjáról, az amerikai hírszerzés moszkvai diplomáciai aktivitásáról és egy esetleges NATO-tagállam elleni orosz támadás lehetőségéről is szó esett.
Korábbi epizódokban ugyanakkor a vakcinák körüli viták, a nemzetközi fegyverkezés és Németország belpolitikai helyzete is napirendre került.
Gulyás István esete egy hosszabb átalakítás része lehet
A közmédiában az elmúlt időszakban több olyan személyi változás is történt, amely komoly vitákat váltott ki.
Röviddel azután, hogy Horváth P. András került az MTVA élére, több tucat munkatárs munkaviszonyát függesztették fel. Az érintettek között volt Császár Attila, az M1 díjnyertes riportere is, akit a beszámolók szerint biztonsági őrök kísértek ki az MTVA épületéből.
A riportert és kollégáit még arra kérték, hogy készítsék el a déli híradót, ezt követően azonban a HR-osztályra rendelték őket.
Császár Attila egy olyan dokumentumot kapott, amely szerint július 19-ig mentesítették a munkavégzés alól, a továbbiakról pedig később tájékoztatták volna.
A felfüggesztett munkatársak között volt Nagy Katalin, a Kossuth rádió Jó napot, Magyarország! című műsorának felelős szerkesztője, valamint több televíziós híradós, köztük Radnai Csaba, Imre Balázs és Meszes Boglárka. Hevér Loránd munkaviszonyát szintén felfüggesztették.
Egyetlen komment után visszavonták a kinevezéseket
A közmédiában történt személyi változások közül különösen nagy visszhangot váltott ki Hajdú Gábor és Borsa Miklós ügye.
Augusztus 3-án jelentették be, hogy Hajdú Gábor lesz az M1 Híradó főszerkesztője, míg Borsa Miklós több mint egy évtized után ismét műsorvezetőként tér vissza a képernyőre.
Hajdú Gábor korábban a Magyar Televíziónál, a Duna TV-nél, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél is dolgozott, később pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group kommunikációs szakembere volt.
Borsa Miklós pályafutását a Nap TV-nél és a TV2-nél kezdte, később a Duna TV, majd az M1 híradósa lett. 2015-ben távozott a képernyőről.
A kinevezésekről szóló Telex-cikk alatt Magyar Péter miniszterelnök mindössze annyit kommentelt: „nem hinném...”
A következő napon a közmédia már bejelentette, hogy mind Hajdú Gábor, mind Borsa Miklós megbízását visszavonják.
A hivatalos indoklás szerint a megújuló hírszolgáltatásnak vissza kell szereznie a társadalom bizalmát, és a közmédiának igazodnia kell a társadalmi igényekhez. Arról nem közöltek információt, hogy Magyar Péter kommentjének volt-e közvetlen szerepe a döntésben.
Az ügy ennek ellenére komoly politikai vitát váltott ki, és több oldalról is bírálták azt, hogy politikai szereplők milyen mértékben avatkozhatnak be a közmédia személyi döntéseibe.
Továbbra is bizonytalan az online hírszolgáltatás jövője
Miközben az M1 híradója új struktúrában indult újra, az online hírszolgáltatás helyzete továbbra sem egyértelmű.
A cikk készítésének idején a portál információi szerint az online szerkesztőség munkatársait szeptember 4-ig felfüggesztették. Ez azt jelentette, hogy munkaviszonyukat nem szüntették meg, ugyanakkor munkát sem végezhettek.
A beszámolók szerint belépőkártyáikat is letiltották, miközben továbbra sem volt világos, hogy a közmédia új vezetése milyen jövőt szán a hirado.hu-nak.
Mindez azért is érdekes, mert az M1 augusztus 20-i újraindítása sem zajlott teljesen zökkenőmentesen.
A Mandiner ügye is újabb kérdéseket vetett fel
A közmédiát érintő átalakítások mellett a Mandiner körül is jelentős változások történtek.
A miniszterelnök egy korábbi bejelentésében arról számolt be, hogy a pénzügyminiszter utasítására távozik a Mandinert kiadó vállalat vezérigazgatója. Ezzel párhuzamosan a lap finanszírozásának megszüntetését is bejelentették.
A konfliktus előzményei egészen júniusig nyúlnak vissza, amikor Magyar Péter a parlamentben arról beszélt, hogy az állam átveszi a Mandinert, és az új tulajdonosi struktúrában az állam határozhatja meg a lap működésének irányát.
A kijelentést annak idején a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is bírálta.
A Mandiner helyzetével kapcsolatban augusztusban újabb jelentős változásról érkezett hír: a lap hét év után felfüggesztette nyomtatott hetilapjának kiadását.
Egyre nagyobb vita övezi a magyar média működését
Gulyás István eltávolítása így nem elszigetelt ügyként jelent meg a nyilvánosságban. A közmédiában bekövetkezett személyi változások, az M5 műsorának megszüntetése, az újságírók felfüggesztése, valamint a Mandiner körüli átalakulások együttesen újra a magyar sajtó és a média függetlenségének kérdését helyezték a középpontba.
A legfontosabb kérdés most az, hogy valóban szakmai döntések állnak-e a változások mögött, vagy politikai és médiabeli nyomás is szerepet játszik bennük.
Gulyás István ügye pedig azért különösen fontos, mert a történtek nemcsak egy műsor és egy műsorvezető sorsáról szólnak, hanem arról is, hogy mekkora szakmai és szerkesztői önállósággal rendelkezhetnek a közmédia munkatársai a jövőben.
Fodor Gábor példátlannak nevezte Gulyás István felfüggesztését
Borítókép: Gulyás István (Fotó: Képernyőkép/Youtube)
.png)
