Újabb jelek utalnak arra, hogy ismét erősödhet a nyomás az élelmiszerárakon. A világpiacon több fontos mezőgazdasági alapanyag ára is emelkedni kezdett, miközben az időjárási szélsőségek, a geopolitikai konfliktusok és az ellátási nehézségek tovább növelik a bizonytalanságot.
Magyarország különösen kitett lehet ezeknek a folyamatoknak. A globális drágulás ugyanis egy olyan időszakban jelentkezik, amikor a hazai mezőgazdaságot egyszerre sújtja az aszály, a rendkívüli hőség, a magas termelési költség, a takarmányhiány és az egyre élesebb nemzetközi verseny.
Jelentősen emelkedett a cukor és a gabona ára
A FAO élelmiszerár-indexe 2026 augusztusában 133,3 ponton állt. Ez 1,9 százalékos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 2,5 százalékkal magasabb értéket mutat.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszerárak alakulására több tényező együttesen hat. A szélsőséges időjárás, a geopolitikai feszültségek, valamint a kereskedelmi és logisztikai problémák egyaránt megnehezítik a termelést és az áruk piacra juttatását.
A leglátványosabb változás a cukor piacán következett be. A cukorár-index egyetlen hónap alatt 11,9 százalékkal emelkedett.
Az európai cukorrépa-termelés kilátásait a kedvezőtlen időjárás rontja, miközben Ázsiában az El Niño időjárási jelenség miatt vált bizonytalanabbá a termelés. Mindez komoly hatással lehet a következő időszak kínálatára és így az árakra is.
A gabonafélék piacán szintén emelkedés látható. A búza világpiaci ára egy hónap alatt 2,6 százalékkal nőtt, és már 15 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szintnél. A kukorica ára 2,5 százalékkal, míg a rizsé 0,5 százalékkal emelkedett augusztusban.
Az aszály és a geopolitikai konfliktusok is drágítanak
A búza esetében több kedvezőtlen tényező is egyszerre jelentkezik. A fekete-tengeri térség exportlogisztikájának zavarai mellett az európai forró és száraz nyár is rontotta a terméskilátásokat.
A kukoricapiacon szintén több kockázat jelent meg. Az amerikai és európai termés miatt kialakult aggodalmak mellett az erős takarmány- és etanolkereslet is felfelé hajtja az árakat. Ukrajna akadozó exportja és a Hormuzi-szoros esetleges lezárásával kapcsolatos kockázatok tovább növelik a piaci bizonytalanságot.
Nemcsak a gabonafélék ára emelkedett. Drágultak a növényi olajok, a húsfélék és a tejtermékek is. A tejpiacon különösen az európai hőség és szárazság okozhat problémát, mivel ezek a körülmények a tejkínálat szűküléséhez vezethetnek.
Magyarországon több kedvezőtlen hatás egyszerre jelentkezik
A nemzetközi folyamatok Magyarországot sem hagyják érintetlenül. A globális élelmiszerár-emelkedéshez ugyanis jelentős hazai problémák is társulnak.
Az idei aszály és a rendkívüli hőség több térségben komoly terméskiesést okozott. A gazdálkodók számára ráadásul nemcsak az alacsonyabb terméshozam jelent problémát. Az állattenyésztőknek a kiszáradó legelők és a dráguló takarmány is egyre nagyobb terhet jelent.
Közben a mezőgazdasági termelés költségei továbbra is magasak. A gázolaj, a műtrágya, az energia, a mezőgazdasági gépek és alkatrészek, valamint a munkaerő költsége egyaránt komoly terhet ró a gazdaságokra.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy bizonyos termények értékesítési ára több esetben elmarad a korábbi években megszokott szinttől. Ez azt eredményezheti, hogy a gazdák egyszerre szembesülnek magasabb költségekkel és kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségekkel.
Az ukrán gabona is erősíti a piaci nyomást
A magyar termelők számára az exportpiaci verseny is egyre komolyabb kihívást jelent. A magyar búza, árpa és kukorica jelentős részét korábban dél-európai piacokon értékesítették, ezeken a piacokon azonban az ukrán gabonaszállítmányok egyre erősebb konkurenciát jelentenek.
A mezőgazdaság problémái ezért nem állnak meg a földeken. Ha a termelők tartósan veszteséges helyzetbe kerülnek, annak előbb-utóbb a teljes élelmiszer-ellátási láncban lehet következménye.
Az alacsonyabb terméshozam, a magasabb előállítási költség és a bizonytalan piaci környezet végül a fogyasztói árakban is megjelenhet.
Brüsszelben nem kapott támogatást a nagyobb agrárválság-alap
A gazdák helyzetét tovább nehezítheti, hogy az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában elutasították azt a javaslatot, amely a mezőgazdasági válságtartalék összegét 450 millió euróról 900 millió euróra emelte volna.
A válságtartalékot az Európai Unió olyan esetekben mozgósíthatja, amikor a gazdálkodókat súlyos időjárási károk vagy komoly piaci válságok sújtják.
A döntésről Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője számolt be. A politikus szerint a tartalék megduplázására azért lett volna szükség, mert az uniós keret folyamatosan fogy, miközben az európai gazdákat egyre több természeti és piaci probléma éri.
Dömötör Csaba állítása szerint a javaslatot a Tisza európai parlamenti képviselőit is magában foglaló néppárti-baloldali együttműködés szavazta le.
A magyar gazdaság is megérezheti a gazdák nehézségeit
A mezőgazdaság helyzete nem kizárólag a gazdálkodók ügye. Ha a termelők jelentős része tartósan veszteségessé válik, annak a magyar gazdaság egészére hatása lehet.
A csökkenő terméshozam, az emelkedő költségek és az értékesítési problémák együttesen gyengíthetik a mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi helyzetét. Ez pedig hosszabb távon az élelmiszer-ellátásra és a fogyasztói árakra is hatással lehet.
A banki hiteltörlesztések átütemezése és a különböző moratóriumok átmenetileg könnyíthetnek a gazdaságok terhein, de önmagukban nem oldják meg a tőkehiány problémáját.
A gazdálkodók számára hosszabb távon kiszámíthatóbb finanszírozásra, megfelelő tőkepótlásra és kedvezőbb hitelkonstrukciókra lehet szükség.
A tiszás EP-képviselők távolmaradása is vita tárgya lett
Dömötör Csaba külön kitért arra is, hogy állítása szerint a hét tiszás európai parlamenti képviselő közül egyik sem vett részt a szóban forgó szavazáson.
A Fidesz politikusa ezt különösen fontosnak tartja a jelenlegi helyzetben, amikor az európai gazdák egyszerre küzdenek az időjárási károkkal, a magas költségekkel és a nemzetközi piaci versennyel.
Dömötör szerint az agrárpolitikai döntéseknek a következő uniós költségvetési időszakban is komoly jelentőségük lesz. Értékelése szerint ugyanis az agrártámogatások csökkentésének terve és a hadi kiadások növelése olyan változásokat hozhat, amelyek a gazdák helyzetére is hatással lehetnek.
Tovább emelkedhetnek az élelmiszerárak?
A világpiaci adatok és a magyar mezőgazdaság nehézségei együttesen arra figyelmeztetnek, hogy az élelmiszerárak alakulása a következő időszakban is érzékeny kérdés marad.
A cukor és a gabonafélék árának emelkedése már most jól látható, miközben az aszály, a hőség, a geopolitikai konfliktusok és a szállítási problémák további kockázatokat hordoznak.
Magyarország helyzete azért különösen fontos, mert a hazai gazdák egyszerre kénytelenek alkalmazkodni az időjárási szélsőségekhez, a magas termelési költségekhez és a nemzetközi piaci versenyhez.
Ha ezek a problémák tartósan fennmaradnak, annak nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem végső soron a magyar fogyasztók is megérezhetik a hatását. Az élelmiszerárak jövőbeni alakulását ezért nemcsak a világpiaci folyamatok, hanem a magyar agrárium helyzete és az uniós támogatási döntések is jelentősen befolyásolhatják.
.png)
