Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumon beszélt a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint Oroszország és a Nyugat kapcsolatának jövőjéről. A politikus kitért az Európával fennálló viszonyra, az ukrajnai konfliktusra, a NATO szerepére, valamint Kína és India jelentőségére is.
Lavrov: Oroszország nyitott az Európával való kapcsolatokra
Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nyitott a kapcsolatokra mindazokkal, akik valóban készek félretenni az ideológiai megközelítéseket és a politikai torzulásokat, és inkább a közös, természetes érdekekre kívánnak összpontosítani.
A külügyminiszter szerint ezek az érdekek elsősorban a gazdasági és társadalmi együttműködés területén találhatók meg.
Lavrov úgy véli, hogy Európa a szankciós politika segítségével próbálja megőrizni a világ ügyeiben betöltött vezető, illetve hegemón szerepét. Megfogalmazása szerint a Nyugat egyre agresszívebben törekszik Eurázsia megosztására.
Oroszország ugyanakkor nem akar korábbi partnereinek jóindulatától függő helyzetbe kerülni. Lavrov szerint Moszkva nem törekszik arra, hogy elszigetelődjön Európától, azonban úgy látja, hogy valójában Európa döntött úgy, hogy elzárkózik Oroszországtól.
A miniszter szerint Moszkva nem fog azért könyörögni, hogy a korábbi kapcsolatok álljanak helyre.
„Európa úgy döntött, hogy a korábbi együttműködésünk annyira fontos volt Oroszország számára, hogy majd futunk utána, könyörgünk, bocsánatot kérünk, és azt mondjuk: térjünk vissza, töröljék el a szankciókat. Ilyen nem lesz” – fogalmazott Lavrov.
Hozzátette: szerinte ez egyáltalán nem illeszkedik az orosz nép gondolkodásmódjába, amelynek megvan a maga büszkesége.
Lavrov szerint veszélyes eszmék erősödnek Európában
Az orosz külügyminiszter szerint Európában továbbra is jelen van a neoimperialista, gyarmatosító és neofasiszta gondolkodás.
Lavrov úgy látja, hogy a Nyugat nehezen fogadja el azokat a nemzetközi struktúrákat, amelyekben a résztvevőknek konszenzusra kell törekedniük. Szerinte Európa egyre inkább olyan politikai elképzelések forrásává válik, amelyek a nemzeti vagy faji felsőbbrendűség gondolatát erősítik.
Külön kitért Friedrich Merz német kancellár korábbi kijelentésére, amely szerint Németországnak ismét Európa vezető katonai hatalmává kell válnia.
Lavrov azt mondta, megdöbbentette a kijelentés, különösen az „ismét” szó használata.
Szerinte ha a német kancellár nincs tisztában azzal, milyen történelmi jelentősége van ennek a kifejezésnek ebben az összefüggésben, az rendkívül sajnálatos.
Újabb konfliktus Németországgal
Lavrov szerint Oroszország továbbra sem kap egyértelmű magyarázatot az újabb oroszellenes kampány bizonyos elemeire, köztük a lipcsei drónincidenssel kapcsolatos vádakra.
A külügyminiszter úgy értékelte, hogy Németország tudatosan olyan lépéseket tesz, amelyek negatív következményekkel járhatnak. Ide sorolta az orosz főkonzulátus, valamint az Orosz Ház bezárását is.
Lavrov szerint a német döntések következtében megszűnhet a Goethe Intézet egyik oroszországi kirendeltségének működése is.
Ukrajna: Lavrov szerint háttérbe szorultak a korábbi alapelvek
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Szergej Lavrov azt állította, hogy az ország függetlenségének elismeréséhez korábban kapcsolódó alapelveket már régóta figyelmen kívül hagyják.
A külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna alkotmánya rendelkezik a nyelvhasználathoz és a valláshoz kapcsolódó jogokról.
Lavrov szerint az Egyesült Államok részéről nem érkezett olyan egyértelmű jelzés Kijev felé, amely az orosz nyelv ukrajnai jogainak helyreállítását szorgalmazná. Ugyancsak nem látott amerikai felszólítást arra vonatkozóan, hogy ne nehezítsék a kanonikus Ukrán Ortodox Egyház helyzetét.
Lavrov felidézte Vlagyimir Putyin és Donald Trump 2025. augusztusi alaszkai találkozóját is. Elmondása szerint Putyin akkor részletesen beszélt az ukrajnai politikai rendszerről és az Ukrán Ortodox Egyházzal szembeni intézkedésekről.
Lavrov szerint Trumpot különösen meglepte az egyház betiltásával kapcsolatos információ.
Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok egyelőre csak azt ígéri, hogy az ukrajnai „nácizmus” kérdését a tárgyalások során ismét napirendre veszi.
Lavrov az ukrajnai rendezés kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva értelmezésében a „terepen kialakult valóság” nem pusztán azt jelenti, hogy az orosz fegyveres erők mely területeken állomásoznak. Szerinte figyelembe kell venni a 2022-ben megtartott népszavazások eredményeit is.
A miniszter szerint Vlagyimir Putyin világosan ismertette az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatos orosz megközelítést.
NATO: Lavrov szerint a szövetség fennmaradásának okát keresi
A NATO szerepével kapcsolatban Lavrov azt állította, hogy az észak-atlanti szövetség kétségbeesetten próbál új indokokat találni fennmaradásának igazolására.
Szerinte a nyugati kormányok komoly politikai problémákkal szembesülnének saját választóik miatt, ha megszűnne az Oroszország által megtestesített „ellenségkép”.
Lavrov úgy fogalmazott, hogy a NATO-nak a Szovjetunió megszűnését követően a Varsói Szerződéshez hasonlóan fel kellett volna oszlania.
„A NATO-nak ugyanúgy fel kellett volna oszlatnia önmagát, ahogy a Varsói Szerződés megszűnt a Szovjetunió eltűnése után” – mondta.
Az orosz külügyminiszter szerint az észak-atlanti szövetség eközben Ázsiában is igyekszik megszilárdítani katonai infrastruktúráját.
Lavrov arra is kitért, hogy Szöul és Tokió az Egyesült Államokkal folytatott katonai együttműködés nukleáris elemének fejlesztésében érdekelt.
Kína és India Oroszország kiemelt partnerei
A nemzetközi együttműködésről szólva Lavrov kiemelte Kína és India szerepét. Szerinte a két ország Oroszország legfontosabb partnerei közé tartozik, és gazdasági fejlődésük üteme olyan szintet ért el, amelyet a nyugati országok számára egyre nehezebb követni.
Lavrov szerint Peking és Újdelhi egyaránt érdekelt abban, hogy fennmaradjon az Oroszország–India–Kína együttműködési formátum.
A külügyminiszter szerint Oroszországnak mind Kínával, mind Indiával számos közös terve van.
„Nagyon sok tervünk van Kínával és Indiával is, ezek közül kiemelném az atomenergetikát” – mondta Lavrov.
Az orosz–kínai kereskedelmi forgalom éves szinten már megközelíti a negyedbillió dollárt, Lavrov szerint azonban ez még korántsem jelenti a lehetőségek felső határát.
A miniszter szerint a BRICS és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) keretében is tovább mélyül az együttműködés. Véleménye szerint ezek a szervezetek olyan nemzetközi napirendet alakítanak ki, amely valamennyi résztvevő számára előnyös lehet.
Keleti Gazdasági Fórum Vlagyivosztokban
A Keleti Gazdasági Fórumot szeptember 1. és 4. között rendezik meg Vlagyivosztokban, a Távol-keleti Szövetségi Egyetem kampuszán.
Az esemény a keleti régió gazdasági és nemzetközi együttműködésének egyik fontos fóruma, amelyen Oroszország mellett több külföldi partner is képviselteti magát.
Az esemény általános információs partnere a RIA Novosztyi.
https://ria.ru/20260903/lavrov-2115033280.html
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Hazugságra épített orosz-ukrán háború: Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel, és feltárjuk, miről is szól valójában az orosz–ukrán konfliktus. Egyre világosabban látszik, hogy egy szűk, globális érdekeket kiszolgáló politikai elit bármi áron háborút akar Európában. Nem azért, mert az emberek ezt akarják, hanem mert megbízóik ezt diktálják. Ezek a megbízók nem mások, mint a globális pénzügyi elit, a fegyvergyártók és bizonyos NGO-k. Ők felelősek a konfliktus kirobbantásáért, és most az EU-tagállamokat is bele akarják rángatni a háborúba. A NATO létezése óta csak kárt tesz. Minden ígéretét megszegte, rátelepedett Oroszországra, nem védelmet szolgálja, hanem ellenség képet gyárt, háborús feszültséget gerjeszt és veszélyezteti a világbékét. Részletek: https://www.napitema.com/2025/07/hazugsagra-epitett-haboru-europa-nem.html
.png)
