A kormány új büntetőjogi törvénymódosítási javaslatot terjesztett elő, amely jelentősen kiszélesítheti a vagyonelkobzás lehetőségét. A Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott előterjesztés alapján bizonyos esetekben olyan vagyon is lefoglalható és elkobozható lehet, amelyről közvetlenül nem állapítható meg, hogy konkrét bűncselekményből származik.
A javaslat egyszerre több területet érint: a vagyonelkobzás mellett az elektronikus bizonyítékok kezelését, a környezetvédelmi bűncselekményeket, valamint a büntetőeljárás egyes szabályait is módosítaná. A kormány indoklása szerint a változtatások jelentős része az uniós jogharmonizáció miatt szükséges. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy az uniós előírások átültetésén túl milyen lehetőségeket kap a magyar állam, és milyen jogi garanciák védik majd az érintetteket.
Bővülhet a vagyonelkobzás lehetősége
Az előterjesztés szerint a 2024-ben elfogadott uniós irányelv magyar jogba történő átültetéséből két fontos terület maradt hátra. Ezek egyike a vagyonelkobzás új formájának bevezetése, a másik pedig a vagyonvisszaszerzésért felelős szervek közvetlen és azonnali információ-hozzáférésének biztosítása.
A tervezett szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bizonyos körülmények között akkor is lehetővé válhat a vagyon elkobzása, ha az érintett személy nem bizonyítottan az adott bűncselekmény elkövetője, és magáról a vagyontárgyról sem bizonyítható közvetlenül, hogy egy konkrét bűncselekményből származik.
A rendelkezés elsősorban olyan eseteket érinthet, amikor a vagyon és a bűncselekmény vagy bűnszervezet között nem közvetlen, hanem távolabbi kapcsolat mutatható ki.
Az indokolás szerint ilyen helyzetben nem feltétlenül lehet kétséget kizáróan igazolni, hogy az adott vagyon bűncselekményből származik. Ugyanakkor szerepet kaphat az érintett bűnszervezeti kapcsolat, a bűnszervezet tagjától történő vagyonszerzés, illetve az ismeretlen eredetű és jelentős mértékű vagyongyarapodás.
Ezek alapján a bizonyítási teher bizonyos körülmények között megfordulhat. Ez azt jelentheti, hogy nem kizárólag az állam feladata lenne minden kétséget kizáróan bizonyítani a vagyon bűncselekményből származását, hanem az érintettnek is szerepe lehetne annak igazolásában, hogy vagyona jogszerű eredetű.
Alkotmányjogi aggályokat vethet fel az új szabályozás
A tervezett változtatás ugyanakkor komoly jogi kérdéseket is felvethet. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a szabályozás egyik fő aggálya, hogy olyan személy vagyonának elkobzását is lehetővé teheti, akinek a bűnösségét nem állapították meg, miközben az sem bizonyított közvetlenül, hogy a vagyontárgy konkrét bűncselekményből származik.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a bizonyítási teher megfordítása önmagában nem feltétlenül ütközik jogi akadályba. Ehhez azonban megfelelő és hatékony bírói garanciákra van szükség.
Az uniós vagyonvisszaszerzési és elkobzási szabályok kapcsán is fontos szempont, hogy igazolható legyen a kapcsolat a vagyon és a bűncselekmény között. Ennek hiányában felmerülhet a tulajdonhoz való jog, valamint a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog sérelmének lehetősége.
A bírói garanciák kulcsszerepet kaphatnak
Ifj. Lomnici Zoltán szerint az ártatlanság vélelme, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye akkor válhat különösen fontossá, ha egy harmadik személy vagyonának elkobzását úgy indokolják, hogy az érintettet jogerős büntetőítélet nélkül ténylegesen bűnelkövetőként kezelik.
Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Todorov-ügyben arra a következtetésre jutott: a bizonyítási teher megfordítása önmagában nem tekinthető aránytalannak, ha megfelelő és hatékony bírói garanciák kapcsolódnak hozzá.
A szakértő szerint ezért nem elegendő pusztán a vagyontárgy és egy bűnözői tevékenység közötti távoli kapcsolat. Legalább közvetett, az adott ügy egyedi körülményeivel logikusan alátámasztott kapcsolatnak kell fennállnia. Emellett a bíróságnak azt is részletesen meg kell indokolnia, hogy az adott vagyon esetében miért feltételezhető annak bűncselekményből származó eredete.
A tervezett szabályozás így egyszerre szolgálhatja a bűnözői vagyon visszaszerzésének hatékonyabbá tételét és vethet fel alapvető jogi kérdéseket. A jogalkotás egyik legfontosabb feladata ezért az lehet, hogy a vagyonvisszaszerzés hatékonysága mellett az érintettek tulajdonhoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogai is megfelelő védelemben részesüljenek.
Forrás: Magyar Nemzet nyomán
.png)
