A klímavédelem kapcsán cselekedjünk, ne csak beszéljünk! – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében vasárnap, a Várkert Bazárban. A kormányfő beszélt Trianonról, az elmúlt 10 év eredményeiről, az új nemzeti konzultációról, Gyöngyöspatáról, a családvédelmi intézkedésekről és a következő két évről is.
„Ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem Önöknek, hogy élünk, és Magyarország még mindig megvan” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében vasárnap, Budapesten. A kormányfő hozzátette:
nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából.
Az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk – közölte a miniszterelnök.
A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek – saját nemzeti érdekeik alapján – új szövetségi rendszert építsenek ki, és így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédhetjük magunkat – mondta Orbán Viktor.
A felemelkedés kulcsa a nemzeti önbecsülés helyreállítása
Minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza – fogalmazott a kormányfő.
Felidézte azt a 2010-es célkitűzést, hogy bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik. „Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatóak, kénytelenek voltunk újat csinálni” – mondta, hozzátéve:
tíz év után kellő szerénységgel azt mondhatja, kitaláltuk és meg is csináltuk.
Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 ezer munkahelyet, felszámolták az ingyenélést, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta.
Kiemelte a kormányfő azt is, hogy a héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja, hogy úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.
Arról is beszélt, hogy Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával. „Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista” – fogalmazott, úgy folytatva: „ha megfogadtuk volna a tanácsukat, akkor most Magyarország egy kórteremben feküdne, IMF- és brüsszeli hitelek csövei lógnának minden végtagjából, és Soros György kezében lenne a hitelek csapja”.
Úgy fogalmazott: ebben nincs semmi túlzás, „én, aki több mint harminc éve nyomom az ipart a politikában, saját szememmel láttam, hogy Soros György háromszor próbálta meg kifosztani Magyarországot”.
Újra nemzeti konzultációra készülünk, egyetértési pontokat kell létrehozni
A felemelkedés kulcsa a nemzeti önbecsülés helyreállítása – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Újra nemzeti konzultációra készülünk, ismét a kényszer visz rá bennünket, és egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő hangsúlyozta: Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozóknak az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál; gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék.
Közölte: ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számíthatunk.
A miniszterelnök kifejtette: külföldről finanszírozott, s persze a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül – hangoztatta.
A gyöngyöspatai helyzetről azt mondta: akkor pattant ki az ügy, amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, és ebbe az ígéretes folyamatba vágott bele a villám azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat.
A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli
– tette hozzá.
Kiemelte: továbbra is hiszünk abban a Magyarországban, amely minden magyar biztonságos otthona, és mindenkinek megadja a jó élet lehetőségét, továbbra sem tűrjük el, hogy a származás, az etnikum stigmát vagy hátrányt jelentsen, de előnyt és előjogot sem adhat, a pénzért pedig származásra való tekintet nélkül mindenkinek meg kell dolgoznia.
Az utolsó tíz év volt a legsikeresebb elmúlt száz év magyar történetében
„A tények azt mutatják, hogy az utolsó tíz év volt a legsikeresebb tíz az elmúlt 100 év magyar történetében” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar elszokott attól, hogy sikeres népként tekintsen magára. Hobónak van igaza: „oly sokáig voltunk lenn, hogy nem is tudjuk, milyen fenn” – idézte.
Az elmúlt tíz év eredményeit kifejtve Orbán Viktor hangsúlyozta: a külső és belső egyensúly megtartása melletti fenntartható növekedés egyetlen másik évtizedre sem volt jellemző az elmúlt 100 év során. Mindez úgy, hogy európai mércével mérve a vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek maradtak, vagyis a növekedés előnyei a társadalom széles rétegeihez is eljutottak – jegyezte meg.
(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A sérülékeny csoportokat, fiatalokat, 50 év felettieket, gyermeket vállaló nőket, alacsonyan képzetteket sikerült munkához juttatni. A bérek is megindultak felfelé, a minimálbér és a garantált bérminimum értéke megduplázódott, 2019-ben minden idők legtöbb beruházásáról született döntés, és tavaly megdőltek az exportrekordok is.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: lakosságszámot tekintve a világ országai között Magyarország a 94. helyen áll, de exportban a 34. Mindezt egy tízmilliós ország érte el. „Van-e nyilvánvalóbb bizonyítéka a tehetségnek és a szorgalomnak?” – tette fel a kérdést.
Arról is beszélt, hogy azok, akik a magyar pedagógusokat, az oktatást és szakképzést gyepálják, lehetnének mértéktartóbbak is. Azok a munkások, szakemberek, mérnökök ugyanis, akik itt, Magyarországon a világ legmodernebb gyárait működtetik, mind a mi iskoláinkból és egyetemeinkről kerültek ki – hangoztatta.
Az elmúlt 10 évben megtanultuk azt is, hogy Európa nem Brüsszelben van.
Európa mi vagyunk, és nem kell megfelelnünk a megfáradt brüsszeli elitnek.
Korábban azt hittük, Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője – fogalmazott.
Összegzése szerint a Kárpát-medencéből ma erő sugárzik. Ez az erő abból a felismerésből fakad, hogy magyarnak lenni jó, felemelő és ígéretes dolog. „A mi nemzetünk tudja: Magyarország az első” – mondta.
A kormány klímavédelmi akciótervet fogadott el
A kormány a héten klímavédelmi akciótervet fogadott el, megalkották azt a programot, amellyel elérik, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított villamosenergia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen – jelentette be Orbán Viktor.
A kormányfő kiemelte: komoly lépéseket kell tenni, hogy megvédhessék, amit elértek, fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás és baljós árnyak gyülekeznek az európai gazdaság fölött is.
Úgy látja, a klímavédelem politikai divattá lett, a sok üres beszéd pedig lerontja az ügy komolyságát.
Pedig ideje beszéd helyett cselekedni
– mondta. Megjegyezte: a klímavédelmi programból az is látszik, hisznek abban, hogy 2030-ban ez még rajtuk lesz számon kérhető.
Kifejtette: július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását és megbüntetik a szennyezőket. Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását – sorolta. Hozzátette: megvédik a folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól.
Orbán Viktor kitért rá: szigorúan fognak fellépni a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben, előírják, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. Emellett a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.
Közölte:
minden újszülött után tíz fát ültetnek,
2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. A következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását. Támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, valamint 2022-től csak elektromos buszok forgalomba állítását fogják megengedni a városi közlekedésben – mondta.
Hangsúlyozta: bevezetik a Zöld Államkötvényt, a kormány vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítja.
Több mint százezren jutottak babaváró hitelhez
Több mint százezren jutottak hozzá a babaváró hitelhez, amely a 10. legnépszerűbb kifejezés volt, amire az internetezők rákerestek – mondta Orbán Viktor.
Megkezdődött a négygyermekes anyák jövedelemadó-mentessége, ami 40 ezer család életét teszi könnyebbé – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Bár nem szerepelt a családvédelmi akciótervben – folytatta –, de sikerült a meddőség elleni küzdelemben is egyet, sőt kettőt is előre lépni. A legfontosabb az volt, hogy mindenki számára elérhetővé, vagyis ingyenessé tegyék a vizsgálatokat és beavatkozásokat, sőt a gyógyszereket is. Ma az állami szolgáltatók minden hozzájuk fordulót el tudnak látni – közölte.
Azt is jó hírnek nevezte, hogy 2010-2018 között 90 ezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden maradt volna a 2010-es tendenciák medrében.
„Tudom, hogy a négygyermekes anyák után
a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet.
Azt is tudom, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna” – mondta.
Megemlítette Orbán Viktor a fiatalok körében bevezetett ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát is, hozzátéve, hogy ezt ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is.
A munkahelyeket egyszerre kell megőrizni és korszerűsíteni
„2020-ban és utána is erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk, a munkahelyeket egyszerre kell megőrizni és korszerűsíteni, mert ha munka van, minden van” – mondta a miniszterelnök évértékelő beszédében.
Orbán Viktor kifejtette: az európai gazdaság, azon belül is leginkább az eurózóna térsége, egyszerűen megállt, és a magyar áruk 85 százaléka éppen ezekbe az országokba irányul.
Az ő bajuk tehát a mi bajunk is
– tette hozzá. Azt mondta: 2019-ben a német ipari termelés jelentősen csökkent, de a magyar öttel nőtt. 2020-ban és talán még utána évekig is erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk. Tudjuk, hogy ilyenkor adót kell csökkenteni, erre készülünk most is, a kisvállalkozási adót és a munkát terhelő adót csökkenteni fogjuk. A nyugdíjak értékét meg fogjuk őrizni, hiszen erről állapodtunk meg a nyugdíjasokkal – közölte.
Kiemelte: a világban a verseny sosem szűnik meg, de Európa mintha ki akarna szállni a versenyből, korlátozni akarja a versenyt az unión belül, és az adózás, a munkavállalás és a szolgáltatások tekintetében is. Néha úgy lehet érezni, hogy a nyugatiak nem tanultak a mi történelmünkből, és nem tudják, hogy a szocializmus tönkreteszi a nemzeteket – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint ha Magyarországot, a magyar adórendszert, szociális rendszert, munkaerőpiacot beleszabályozzák az európai egyesült államok gazdasági rendjébe, akkor a mi fejlődésünk is megáll. Ezért kell csínján bánni az euró bevezetésével is, ne üljünk fel olyan vonatra, amelyről nem tudjuk, hogy hová megy – vélekedett.
Magyarország mindenek előtt
„Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött” – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő közölte, 2020 és 2021 a kormányzati munka, az országépítés folytatása lesz. Úgy folyatta: „látjuk, hogy az ellenzék már most készülődik. Fű, fa, virág, tücsök és bogár is bekerülhet a csapatukba, csak valahogy visszakapaszkodhassanak a hatalomba”.
„Már próbálgatják a közös szerelést is. Az eredmény még felemás, egészen avantgárd kombinációkat láthatunk. Alul kisnyilas gatya, fölül vörös mellény, rajta szivárványszínű kitűző” – tette hozzá.
„Az a feladatunk, hogy a nemzetet felkészítsük a következő években ránk váró nagy próbatételekre” – hangsúlyozta Orbán Viktor, úgy fogalmazva: „csak annyit akarhatunk, de azt akarjuk is, hogy a magyarok abban a jólétben és biztonságban élhessenek és gyarapodhassanak a saját hazájukban, amelyet megérdemelnek elődeink és a maguk munkájának s áldozatainak fejében”.
Ilyen 100 év után itt állni annak bizonyítéka, hogy az Úristennek még tervei vannak ezzel az országgal. Illő tisztelettel csak annyit mondhatunk,
készen állunk a hívásra, készen állunk a következő százéves utazásra
– zárta szavait.
Balog Zoltán, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) elnöke, miniszterelnöki biztos beszédet mond Orbán Viktor kormányfő hagyományos évértékelő beszéde előtt a Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a miniszterelnök beszéde előtt kiemelte, amióta az évértékelők alkalmából összegyűlnek, soha nem jöttek még reményvesztetten, hanem mindig vállalva a felelősséget, melyet a polgári, nemzeti, kereszténydemokrata közösséghez tartozás jelent. Ez a felelősség nem korlátozódik a kormányzás időszakaira, ehhez a közösséghez tartozni életformát jelent, és nem valamilyen konjunkturális dolog.
Hazafinak lenni kereszténység nélkül pogányság
Rámutatott: nemzeti, keresztény, polgári, ez a három dolog együtt, ígéretes együttállás, magasabb rendű tettvágy. Balog Zoltán úgy fogalmazott: kereszténynek lenni, hazafiság nélkül gőgös, globális világpolgárság. Hazafinak lenni kereszténység nélkül pogányság, és ha mindenből kihagyják a polgári erényeket, azt az élet minősége szenvedi meg. Ha ez a három együtt van, akkor öntudatos, önálló gondolkodású, keresztény magyarok vagyunk – fűzte hozzá.
Kitért arra: jó összetartozni, jó idetartozni, jó, hogy Magyarországon nincs szükség külön engedélyre, nem kell kihaló fajokat védő igazolvány ahhoz, hogy magyarok, fehérek, heterók, keresztény nők és férfiak lehessünk – fogalmazott. Mi magyarok, ha keresztények vagyunk, tiszteletben tartjuk minden ember méltóságát – tette hozzá, kiemelve, a kereszténység iránti gyűlöletkeltés a világ számos táján pusztít, amit nem szabad eltűrni.
A Várkert Bazárban idén is megtöltötték a termet a vendégek, sokan állva követték a kormányfő huszonkettedik évértékelő beszédét. A pulpitus mögött magyar zászlókat állítottak fel, és szintén a nemzeti lobogót és a Szent Koronát vetítették ki a teremben körbe a falakra. A szónoki emelvényen a Nekünk Magyarország az első! felirat volt látható.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
.png)
