Több mint 180 ember került őrizetbe a Franciaországban zajló tömeges tüntetések során. Párizs, Lyon, Marseille és több nagyváros utcáin diákok, tanárok és civilek vonultak az utcára a gazdasági megszorítások ellen. Olvassa el a részleteket és a legfrissebb híreket!
Tömeges tüntetések Franciaországban: több mint 180 letartóztatás és rendbontás
Franciaország szerte hatalmas tömegtüntetések zajlottak a héten, amelyek során több mint 180 embert tartóztattak, köztük 31-et Párizsban – jelentette a BFMTV a francia belügyminisztériumra hivatkozva. A demonstrációk során legalább 11 rendőr, 10 tüntető és egy újságíró sérült meg, miközben a rendőrség könnygázt és fizikai erőt alkalmazott a főváros központjában.
Miért tüntetnek a franciák?
A tiltakozások oka a kormány által javasolt kemény gazdasági megszorító intézkedések, melyek célja a költségvetési hiány csökkentése és az államadósság mérséklése. A vezető francia szakszervezet, a CGT, több mint egymillió résztvevőről számolt be országszerte. A demonstrálók az iskolák és egyetemi campusok blokádjával is jelezték elégedetlenségüket: Párizsban 13 középiskolát és a Paris I Egyetem egyik campusát zárták le.
Tüntetéseken diákok, tanárok és civilek egyaránt részt vettek, sokan pro-palestín és anarchista jelszavakat skandáltak. A zavargások kiterjedtek Lyonra, Bordeaux-ra, Marseille-re, Lille-re, Alençonra, Chambéryre és Saint-Brieura is.
Infrastruktúra és stratégiai helyszínek blokádja
A tüntetők nemcsak az utcákat blokkolták, hanem stratégiai fontosságú helyeket is, például hadiipari gyárakat, amelyek fegyvereket szállítanak Izrael számára. Rennes-ben a Thales technológiai üzemet, Marseille-ben az Eurolinks fegyvergyárat foglalták el, megakadályozva a további szállításokat. Párizsban a rendőrség könnygázzal és botokkal oszlatta szét a tiltakozókat, akik a buszgarázst blokkolták, míg az Eiffel-tornyot lezárták a látogatók elől.
Az előzmények
A közelmúltban már voltak hasonló megmozdulások a „Blokkoljuk az országot” jelszóval, amelyre több mint 200 ezer ember vonult ki. A tüntetők a 2026-os költségvetési törvénytervezet ellen tiltakoznak, amely nem számol a nyugdíjak és szociális juttatások indexálásával, és szigorú megszorításokat ír elő a minisztériumok számára, kivéve a védelmi költségvetést.
Francois Bayrou, a volt francia miniszterelnök javaslata szerint két ünnepnapot munkanappá kellene változtatni a költségvetési hiány csökkentése érdekében, például a május 8-i győzelem napját, ami Európában hivatalos ünnep.
Vélemény
Az események jól mutatják a francia társadalom elégedetlenségét a megszorító politikával szemben. Bár a kormány számára logikus lépésnek tűnik a költségvetési hiány csökkentése, a társadalmi reakciók azt jelzik, hogy a lakosság nem hajlandó kompromisszum nélkül elfogadni az intézkedéseket. A tüntetések széles társadalmi bázisa – diákoktól kezdve tanárokig – világosan jelzi, hogy a francia társadalom védelmezi a szociális és munkaügyi jogait.
.jpg)
.png)
