Az adventi időszak közeledtével Nyugat-Európában egyre látványosabban bontakozik ki egy olyan folyamat, amely sokak szerint már visszafordíthatatlanná vált. A keresztény hagyományok háttérbe szorulnak, miközben a bevándorlás következményei mindennapi tapasztalattá válnak. Karácsonyi énekekből törlik Jézus nevét, megszűnnek az adventi vásárok, és egyre több helyen mondanak le a betlehemi hagyományokról.
A Mi Hazánk Mozgalom szerint Magyarországnak nem ezt az utat kell követnie. A párt álláspontja világos: sem a legális, sem az illegális bevándorlást nem támogatják, mert az veszélyezteti a magyar nemzeti és keresztény identitás megőrzését.
„Migránst fogott a Mikulás” – egy jelképes történet Ásotthalomról
Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője és az Országgyűlés alelnöke napirend előtti felszólalásában egy különös, mégis sokatmondó esetről számolt be. Ásotthalmon a Mikulás jelmezébe öltözött személy migránssal találkozott – a történet elsőre akár tréfának is tűnhetne, ám a valóság ennél jóval komolyabb.
Pap Renáta polgármester tájékoztatása szerint a mezőőrség rövid időn belül intézkedett, és az ügyet hatósági útra terelték. A képviselő szerint ez az eset szimbolikusan is rávilágít arra, milyen súlyos problémát jelent a migráció, különösen az ünnepi időszakban.
Nyugat-Európa: félelem és öncenzúra az advent idején
Dúró Dóra felszólalásában kitért arra is, hogy Nyugat-Európában egyre több városban mondják le az adventi vásárokat. Ennek oka elsősorban a terrorfenyegetettség és a szigorú biztonsági előírások, amelyeknek sok település már nem tud megfelelni. Emlékeztetett arra, hogy korábban Berlinben (2016), majd Magdeburgban (2024) is karácsonyi vásárok váltak terrortámadások célpontjává.
Olaszországban ennél is drasztikusabb jelenségek figyelhetők meg. Több településen öncenzúrát alkalmaznak: betiltják a betlehemállítást, vagy lecserélik azt semlegesnek nevezett programokra. Genovában például megszakadt egy évtizedes hagyomány, amikor a baloldali városvezetés elutasította a Szent Ambrus-templom által készített betlehem felállítását, helyette „télapófalut” terveznek megnyitni.
Karácsony Jézus nélkül?
Egy toszkán kisváros általános iskolájában bejelentették, hogy a karácsonyi énekekből eltávolítják Jézus nevét, mert az – indoklásuk szerint – megosztó lehet. Dúró Dóra emlékeztetett arra is, hogy már korábban is történtek keresztényellenes megnyilvánulások Olaszországban, amikor egy baloldali sajtóorgánum a betlehemállítást „kirekesztő hagyománynak” nevezte.
Pedig a betlehemezés hagyománya egészen a XIII. századig nyúlik vissza, és Assisi Szent Ferenchez köthető, aki ezt a szokást a katolikus egyházban is elterjesztette.
Demográfiai változások és következmények
A képviselő statisztikai adatokat is ismertetett: Bécsben az iskolás gyerekek 41 százaléka muzulmán háttérrel rendelkezik, miközben mindössze 34 százalék vallja magát kereszténynek. Angliában pedig 2024-ben a leggyakoribb fiú keresztnév a Muhammad lett, ráadásul több változata is szerepel a legnépszerűbb nevek listáján.
Különösen fájdalmas példaként említette Rómát, ahol egy oktatási intézmény már novemberben jelezte a szülőknek: nem tartanak karácsonyi ünnepséget, nehogy sértsék a nem keresztény hátterű gyermekek érzékenységét.
Súlyos bűncselekmények és enyhe ítéletek
A keresztény értékek háttérbe szorulása Dúró Dóra szerint a büntetőpolitikában is tetten érhető. Németországban egy afgán migráns hatszor megszúrt egy 27 éves tanárnőt. Mivel az elkövető a nő sikoltozása után elmenekült, a bíróság úgy ítélte meg, hogy visszalépett a gyilkossági szándéktól, ezért nem emberölési kísérletért, hanem súlyos testi sértésért ítélték el.
„Magyarország a magyaroké”
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint Magyarországnak meg kell őriznie keresztény hagyományait és nemzeti identitását. A párt egyaránt nemet mond az illegális bevándorlásra és a legális formában betelepített, vendégmunkásnak nevezett migrációra is.
A felszólalás végén Dúró Dóra egyértelmű üzenetet fogalmazott meg:
Magyarország a magyaroké.
