Újabb súlyos nemzetközi politikai konfliktus bontakozik ki a Közel-Keleten. Az iráni hatóságok szerint az ország északkeleti részén két, Izraelhez köthető ügynököt vettek őrizetbe, miközben Iránban már hetek óta kormányellenes tüntetések zajlanak. Az eset tovább mélyíti az Irán és Izrael közötti feszültséget.
Két Mosszad-ügynök elfogása Északkelet-Iránban
Az iráni Tasnim hírügynökség értesülései szerint az Iszlám Forradalmi Gárda hírszerző szervezete az északkeleti Észak-Horaszán tartományban tartóztatott le két személyt, akiket az izraeli Mosszad hírszerzés ügynökeinek tartanak.
A hatóságok állítása szerint az elfogott személyek aktívan részt vettek az iráni zavargások szervezésében. A házkutatások során titkos kommunikációs eszközöket, lőfegyvereket és lőszereket is lefoglaltak, ami tovább erősítette az iráni vezetés vádjait.
Tömegtüntetések és halálos áldozatok Iránban
Az elfogások hátterében az országot megrázó iráni tüntetések állnak. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a tiltakozások kezdete óta legalább 466 ember vesztette életét. Az iráni kormány ezeket az adatokat nem erősítette meg, ugyanakkor közölte, hogy legalább 20 biztonsági erőhöz tartozó személy halt meg az összecsapások során.
A hatalom hivatalos kommunikációjában a zavargások résztvevőit gyakran „terroristáknak” nevezik, míg a kormányellenes megmozdulásokat külföldi beavatkozással magyarázzák.
Reza Pahlavi felhívása és az internet leállítása
A helyzetet tovább élezte Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia, aki közösségi oldalán országos sztrájkra szólította fel az iráni lakosságot. Felhívásában stratégiai fontosságú utcák és állami intézmények elfoglalását is célként jelölte meg.
A tiltakozások felerősödésének napján Iránban teljes internetleállás történt, ami jelentősen megnehezítette a független információk ellenőrzését és a külvilággal való kommunikációt.
Donald Trump reakciója és a nemzetközi feszültség
Az eseményekre reagálva Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nyilatkozatában figyelmeztette az iráni vezetést, hogy súlyos következményekkel kell számolniuk, ha további civil áldozatok lesznek. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani az iráni lakosságnak.
Ez a megszólalás tovább növelte a nemzetközi feszültséget, különösen a Közel-Kelet biztonságpolitikai helyzetét illetően.
Gazdasági válság és politikai elégedetlenség
A tiltakozások kiváltó oka a iráni gazdasági válság, amely az iráni riál jelentős leértékelődésével kezdődött 2025 végén. Az árfolyam-ingadozás súlyos áremelkedést okozott, ami széles társadalmi elégedetlenséghez vezetett.
A válság következtében lemondott az iráni jegybank elnöke, Mohammad Farzin, helyére Abdolnaser Hemmati került. Ennek ellenére több városban a demonstrációk rendőri összecsapásokba torkolltak, és egyre több rendszerellenes jelszó jelent meg.
Elemzés – mi várható a közeljövőben?
A feltételezett Mosszad-ügynökök elfogása illeszkedik az iráni vezetés azon narratívájába, amely szerint a belső zavargásokat külföldi titkosszolgálatok irányítják. Ugyanakkor a gazdasági nehézségek és a társadalmi elégedetlenség továbbra is megoldatlan problémák maradtak.
A következő időszakban további tüntetések, fokozott állami fellépés és növekvő politikai nyomás várható Iránban, miközben a nemzetközi közösség figyelme továbbra is az eseményekre irányul.
https://www.tasnimnews.com/en/news/2026/01/11/3492038/irgc-nabs-mossad-spy-in-iran
.webp)
