Ukrajna uniós tagsága a küszöbön?
A Politico nemrég arról írt, hogy Ukrajna akár 2027-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz. A cikk egy ötpontos tervet is bemutatott, amelyből három pont Magyarországgal kapcsolatos – a szerző szerint ugyanis a csatlakozás legnagyobb akadálya Orbán Viktor.
A Patrióta kérdésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzője elmondta, hogy Brüsszel a gyorsított csatlakozást tervezné, de a magyar politikai helyzet kulcsfontosságú tényező.
Miért Orbán Viktor az akadály Ukrajna előtt?
A Politico három pontban is kitér Magyarország szerepére. Az egyik szerint, ha a magyar kormány áprilisi választásokon kormányváltás történik, az Ukrajna felgyorsított uniós tagságát segítheti elő.
Kiszelly Zoltán kiemelte: a Fidesz nyíltan fenntartásokat fogalmaz meg Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, míg a Tisza párt hallgatólagosan támogatná a gyorsított felvételt. Ez a különbség a magyar belpolitika és az európai elvárások között állandó feszültséget okoz.
Az európai országok véleménye és a magyar szerep
A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy nem csak Magyarország ellenzi a gyorsított csatlakozást. Más tagállamok is fenntartásokkal élnek, például a mezőgazdasági szektor miatt, ahol az ukrán termékek esetleges dömpinghatása gazdasági nehézséget okozhat.
Kiszelly szerint Brüsszel gyakran próbál nyomást gyakorolni Magyarországra, például a szavazati jog felfüggesztésével, de a valóságban ez kevéssé kivitelezhető, hiszen több más tagállam sem támogatná a lépést.
Az ukrán felkészültség kérdése
Az uniós tagsághoz Ukrajnának teljesítenie kell a Koppenhágai kritériumokat: stabil demokratikus intézmények, jogállamiság, az uniós jog alkalmazása és gazdasági felkészültség.
Jelenleg Ukrajna ezen feltételek nagy részét nem teljesítette. Brüsszel azonban dolgozik azon, hogy részleges vagy gyorsított tagságot biztosítson, amely kezdetben az egységes belső piacra való csatlakozást jelentheti.
A részleges tagság előnyei és kockázatai
A részleges tagság lehetőséget ad Ukrajnának, hogy fokozatosan integrálódjon az EU-ba, miközben Brüsszel az egységes piac előírásait, például GMO-mentességet és terményminőséget ellenőrzi.
Kiszelly szerint a cél nem csupán gazdasági integráció, hanem a háborús projektek uniós keretbe emelése, közös hadikölcsönök és adóbevételek formájában, valamint politikai kontroll megerősítése az EU-n belül.
Kormányváltás Magyarországon: reális forgatókönyv?
A Politico szerint az ukrán gyorsított csatlakozás sikere függhet a magyar választások eredményétől. Kiszelly Zoltán szerint azonban a legfrissebb adatok alapján a Fidesz esélyes a győzelemre, így Brüsszel kevésbé számol kormányváltással.
Ez a magyar politikai stabilitás kulcsfontosságú tényező lesz Ukrajna uniós perspektívájának alakulásában.
Következtetés: Ukrajna 2027-ben az EU tagja lesz?
Bár Brüsszel minden eszközzel próbálja elősegíteni Ukrajna gyorsított felvételét, a magyar politikai tényezők, a tagállami ellenállás és az ukrán felkészültség hiányosságai jelentős akadályt jelentenek.
Kiszelly Zoltán szerint a részleges tagság lehet az első lépés, amely után fokozatos integráció következik. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon az EU valóban képes lesz 2027-re teljesen befogadni Ukrajnát, vagy a politikai és gazdasági ellenállás lassítja a folyamatot?
