Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint a kormány által bejelentett bankadó és a 3%-os hitelkonstrukció nem jelent valódi megoldást a lakhatási válságra. Álláspontja szerint a jelenlegi intézkedések inkább újabb pénzügyi kockázatot jelentenek a magyar családok számára, miközben a bankrendszer továbbra is jelentős előnyökhöz jut.
A bankadó körüli vita: valóban a magyarok érdekeit szolgálja?
A kormány 2026-ra több százmilliárd forintos bevételt vár a bankadóból, amely akár az 500 milliárd forintot is elérheti. A pártelnök szerint önmagában az, hogy a kabinet magasabb terhet vet ki a pénzintézetekre, még nem garancia arra, hogy a befolyó összeget a magyar családok helyzetének javítására fordítják.
Kritikája szerint kulcskérdés, hogy a források végül hova kerülnek: közvetlen lakossági támogatásra, vagy olyan konstrukciókra, amelyek áttételesen ismét a bankokat hozzák kedvező helyzetbe. Szerinte a gazdaságpolitikai döntések hátterében költségvetési kényszer és politikai nyomás is állhat.
A 3%-os hitel: segítség vagy hosszú távú csapda?
A meghirdetett 3%-os hitel első pillantásra kedvező lehetőségnek tűnik azok számára, akik saját otthonhoz szeretnének jutni. Ugyanakkor Toroczkai László szerint a támogatott kamat mögött valójában magasabb piaci kamatkörnyezet húzódik meg, amelynek költségeit végső soron az adófizetők állják.
Felvetése szerint egy bizonytalan világgazdasági helyzetben kockázatos lehet évtizedekre eladósítani a fiatalokat. Egy esetleges gazdasági visszaesés vagy munkahelyvesztés esetén a törlesztőrészletek fizetése komoly terhet jelenthet, ami növeli a banki kiszolgáltatottság veszélyét.
Történelmi tapasztalatok és pénzügyi válságok
A politikus emlékeztetett a 2008-as pénzügyi válságra, amely a Lehman Brothers csődjével indult, és globális gazdasági megrázkódtatást okozott. Szerinte a nemzetközi pénzügyi rendszer ma is sérülékeny, ezért a lakáshitel-alapú megoldások fokozott körültekintést igényelnek.
Alternatíva: állami lakásépítési program
A Mi Hazánk Mozgalom javaslata szerint az állam közvetlenül indíthatna állami lakásépítési programot, amely új építésű ingatlanokat hozna létre, elsősorban magyar vállalkozások bevonásával. Ez a modell nemcsak lakhatási lehetőséget biztosítana, hanem a helyi gazdaság élénkítését is szolgálná.
A koncepció szerint a beköltözők kezdetben bérlőként fizetnének, majd hosszabb távon tulajdonossá válhatnának. Ez csökkentené a közvetlen banki hitelfelvétel szükségességét, és mérsékelné a pénzügyi kockázatokat.
Új építésű ingatlanok és vidékfejlesztés
A felszólalás kitért az elszálló ingatlanárak problémájára is. A kritika szerint sokan csak elavult, korszerűtlen lakásokat tudnak megvásárolni hitelből, amelyek hosszú távon nem biztosítanak valódi értékállóságot.
Az alternatív javaslat hangsúlyozza az új építésű ingatlanok és a vidékfejlesztés fontosságát is. A cél, hogy ne csak városi lakások épüljenek, hanem a kisebb települések és falvak is megerősödjenek, ezzel csökkentve az elvándorlást.
Ki viseli a költségeket?
A vita középpontjában az áll, hogy a támogatott konstrukciók valódi terhét ki fizeti meg. A pártelnök szerint a kamattámogatás költségei végső soron minden adófizetőt érintenek, nem csupán azokat, akik élnek a hitellehetőséggel.
Összességében a kérdés nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és nemzetstratégiai jelentőségű is. A lakhatás biztonsága alapvetően befolyásolja, hogy a fiatalok Magyarországon képzelik-e el a jövőjüket, vagy külföldön keresnek lehetőséget.
Szó volt a Devizahiteles károsultakról, ami nem lezárt ügy, hanem rendezetlen igazságtalanság
Toroczkai László szerint a devizahiteles károsultak ügye továbbra is az egyik legsúlyosabb társadalmi kérdés Magyarországon. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a devizaalapú hitelezés rendszerszintű problémákat okozott, amelyek következményeit százezrek viselik a mai napig.
A pártelnök úgy fogalmazott: azok, akik a konstrukciókat kidolgozták és jóváhagyták, tisztában voltak az árfolyamkockázatokkal. A forint gyengülése után azonban a törlesztőrészletek drasztikusan megemelkedtek, ami családok tízezreit sodorta nehéz helyzetbe.
Morális kérdés és gazdasági következmények
Toroczkai szerint az ügynek kettős jelentősége van. Egyrészt erkölcsi kérdésről van szó: sok érintett úgy érzi, hogy tisztességtelen feltételek mellett vállalt kötelezettséget. Másrészt komoly gazdasági hatása is van, hiszen a banki károsultak által befizetett összegek országos szinten százmilliárdos nagyságrendet is elérhetnek.
A párt programja szerint a tőketartozáson felüli befizetések kérdését újra kellene vizsgálni, és átfogó rendezést kellene biztosítani az érintettek számára.
Megállapodás és politikai felelősség
A vitában gyakran előkerül a 2015-ös paktum, amely a magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között jött létre. Toroczkai László szerint ez a megállapodás hosszú távon meghatározta a bankrendszer és az állam viszonyát.
Álláspontja szerint a devizahiteles rendezés iránya ebben az időszakban dőlt el, és azóta sem történt minden érintettre kiterjedő, teljes körű megoldás.
Egyedi perek helyett törvényi rendezés?
Az elmúlt években több devizahiteles per zárult az adósok javára, ugyanakkor ezek egyedi ítéletek voltak. Toroczkai szerint a probléma rendszerszintű, ezért parlamenti megoldásra lenne szükség.
Álláspontja szerint kizárólag az Országgyűlés képes olyan törvényi keretet alkotni, amely minden érintettre kiterjed, és véglegesen rendezi a devizahitel rendezés kérdését.
Nemcsak múlt, hanem jelen és jövő kérdése
A pártelnök hangsúlyozta: a devizahiteles ügy nem csupán történelmi vita, hanem a jelen gazdaságpolitikáját is befolyásoló tényező. Szerinte amíg a pénzügyi rendszer igazságtalanságait nem rendezik, addig a bankrendszerrel szembeni bizalom sem állhat helyre teljes mértékben.
Úgy véli, a kérdés jogi, erkölcsi és nemzetgazdasági jelentőségű, ezért a következő országgyűlés egyik meghatározó vitapontja lehet.
