Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén három, az Alaptörvény tizenhetedik módosításának egyes rendelkezéseit kifogásoló beadványról döntött. A testület valamennyi kérelmet visszautasította.
A döntések lényege, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre az Alaptörvény módosításainak esetében szűk körű. A testület kizárólag azt ellenőrizheti, hogy a módosítást az előírt eljárási szabályok szerint fogadták-e el és hirdették-e ki. Magának a módosításnak a tartalmát azonban nem vizsgálhatja érdemben.
Ez azt is jelenti, hogy a hétfői döntésekben nem született olyan megállapítás, amely szerint a kifogásolt rendelkezések tartalmilag alkotmányosak lennének. Az Alkotmánybíróság egyszerűen arra jutott, hogy ezeknek a kérdéseknek a tartalmi elbírálására nincs hatásköre.
Nem vizsgálták Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését
Az egyik beadvány a köztársasági elnöki megbízatás megszüntetését előíró rendelkezést támadta. Az Alaptörvény 17. módosítása ugyanis kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása.
A rendelkezést országgyűlési képviselők támadták meg. Álláspontjuk szerint az alkotmánymódosítási eljárást egy konkrét személy, Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetésére használták fel.
Az Alkotmánybíróság azonban nem vizsgálta érdemben ezt a kifogást. A testület szerint a beadvány nem egy konkrét eljárási szabály megsértésére irányult, hanem arra, hogy az Alkotmánybíróság a rendelkezés célját, joghatását és természetét is vizsgálja.
Ez viszont már tartalmi kontrollt jelentene, amire az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
A testület szerint az Alaptörvény módosításánál olyan objektív eljárási kérdések vizsgálhatók, mint például az előterjesztésre való jogosultság, a szükséges kétharmados többség megléte, az aláírás vagy a kihirdetés szabályainak betartása.
Fontos különbség tehát, hogy az Alkotmánybíróság nem mondta ki: alkotmányos a köztársasági elnök megbízatásának idő előtti megszüntetését előíró rendelkezés. Azt mondta ki, hogy annak tartalmi alkotmányosságát nem vizsgálhatja.
A képviselői mandátumkorlát Orbán Viktor jövőbeli mandátumát is érintheti
A második ügy az országgyűlési képviselők választhatóságának új korlátozásáról szólt.
Az Alaptörvény módosítása alapján a jövőben nem választható országgyűlési képviselővé az, aki korábban összesen legalább tizenkét évig töltött be képviselői mandátumot, illetve az sem, akit legalább három alkalommal országgyűlési képviselővé választottak.
A szabály különös jelentőségét az adja, hogy a korábbi parlamenti ciklusokat és választásokat is figyelembe veszi. Emiatt olyan politikusokra is kiterjedhet, akik a módosítás hatálybalépése előtt már teljesítették valamelyik feltételt.
A jelenleg hivatalban lévő képviselők mandátumát a rendelkezés nem szünteti meg azonnal, az átmeneti szabály azonban csak a fennálló mandátum idejére biztosít kivételt.
A beadványozók azt kifogásolták, hogy a módosítás korábban már lezárult eseményekhez – a korábbi képviselői megbízatásokhoz és választásokhoz – kapcsol a jövőben hátrányos jogkövetkezményt.
A szabály politikai szempontból azért is jelentős, mert Orbán Viktor jövőbeli országgyűlési képviselői mandátumszerzését is érintheti, amennyiben korábbi megbízatásai alapján teljesíti valamelyik kizáró feltételt.
Az Alkotmánybíróság azonban ezt a kérdést sem vizsgálta érdemben. A testület szerint itt sem konkrét eljárási szabály megsértését kifogásolták, hanem azt, hogy az Országgyűlés egyáltalán alkothatott-e ilyen tartalmú rendelkezést alkotmánymódosítás keretében.
Ez pedig az Alkotmánybíróság értelmezése szerint már tartalmi kérdés.
A hetvenéves korhatár az alkotmánybírákat is érinti
A harmadik beadvány az Alkotmánybíróság tagjainak új, hetvenéves korhatárát kifogásolta.
A módosítás alapján főszabályként az alkotmánybíró megbízatása a hetvenedik életév betöltésével megszűnik. A rendelkezés azonban nem csupán a jövőben megválasztott alkotmánybírákat érinti, hanem bizonyos átmeneti szabályok révén a már hivatalban lévő tagokra is kiterjed.
Ez azt eredményezheti, hogy azoknak az alkotmánybíráknak, akik már betöltötték a hetvenedik életévüket, rövid időn belül megszűnik a megbízatásuk. Akik pedig később érik el ezt a korhatárt, azoknak a mandátuma a hetvenedik születésnapjukon ér véget, függetlenül attól, hogy eredetileg meddig szólt volna a megbízatásuk.
A beadványozók szerint ez beavatkozást jelent a már hivatalban lévő alkotmánybírák határozott időre szóló megbízatásába, és jelentősen megváltoztathatja az Alkotmánybíróság személyi összetételét.
A testület ezt a kérelmet is visszautasította. Indoklása szerint az indítvány nem az elfogadás vagy kihirdetés konkrét eljárási hibáját kifogásolta, hanem a rendelkezés tartalmát, célját és időbeli hatását vitatta.
Több alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg
A döntésekhez több alkotmánybíró különvéleményt, illetve párhuzamos indokolást is csatolt. Ezek különösen a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését érintő ügyben figyelemre méltók.
Egyes alkotmánybírák szerint ugyanis lett volna lehetőség arra, hogy a testület érdemben megvizsgálja a vitatott rendelkezést, és adott esetben annak megsemmisítéséről is döntsön.
Az egyik különvélemény érvelése szerint a köztársasági elnök megbízatását megszüntető rendelkezés közvetlenül egyetlen, pontosan azonosítható személy jogviszonyát szüntette meg automatikusan. Ez alapján felmerülhet, hogy a rendelkezés funkcióját tekintve inkább egyedi, személyre szabott közhatalmi döntésnek tekinthető, mint általános normának.
A különvélemények arra is rámutattak, hogy a rendelkezés eredménye hasonló ahhoz, mint amikor a köztársasági elnök közjogi felelősségre vonására irányuló eljárás következtében szűnik meg az államfő megbízatása. Ebben az esetben azonban nem indult ilyen eljárás, és nem állapítottak meg az elnök terhére az Alaptörvényben meghatározott jogsértést.
A képviselői mandátumkorláttal kapcsolatban szintén született olyan különvélemény, amely szerint érdemben kellett volna megvizsgálni, hogy az alkotmánymódosító hatalom valóban kiterjedhet-e arra, hogy korábban már lezárult mandátumokhoz és választásokhoz új, hátrányos jogkövetkezményt kapcsoljon.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban nincs lehetőség tartalmi felülvizsgálatra
A többségi álláspont szerint az Alkotmánybíróság mozgástere ebben a kérdésben egyértelműen behatárolt.
A testület az Alaptörvény 24. cikkének (5) bekezdésére hivatkozott, amely alapján az Alaptörvény módosításainak vizsgálata az elfogadásukhoz és kihirdetésükhöz kapcsolódó eljárási követelményekre korlátozódik.
A hétfőn elbírált három ügyben ezért nem arról döntött az Alkotmánybíróság, hogy a kifogásolt rendelkezések tartalmilag megfelelnek-e az Alaptörvénynek.
A döntések lényege ennél szűkebb: az Alkotmánybíróság szerint nincs hatásköre arra, hogy az Alaptörvény módosításának tartalmát érdemben felülvizsgálja.
Ennek következtében továbbra is hatályban maradnak azok a vitatott rendelkezések, amelyek a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, az országgyűlési képviselők választhatóságának korlátozását, valamint az alkotmánybírák hetvenéves korhatárát érintik.

