Ma délután dönt az Országgyűlés Baka András köztársaságielnök-jelöltségéről. A Tisza Párt által támogatott egykori legfelsőbb bírósági elnök megválasztása a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján várható, ugyanakkor személye már a szavazás előtt komoly politikai vitákat váltott ki.
A Tisza-frakció szombaton, titkos szavazással döntött arról, hogy Baka Andrást jelöli Magyarország következő köztársasági elnökének. A jelöléshez szükséges ajánlásokat hétfőn benyújtották az Országgyűlésnek, a szavazást pedig kedden 14 órára tűzték ki.
A Tisza szerint Baka szakmai tapasztalata, közjogi ismerete és függetlensége alkalmassá teszi arra, hogy az ország egységét megtestesítő államfő legyen. A jelölés azonban nem maradt politikai vita nélkül: a Fidesz és a Mi Hazánk sem támogatja Baka megválasztását.
Tíz jelöltből választották ki
A Tisza közlése szerint a párt vezetése összesen tíz lehetséges államfőjelölttel egyeztetett, majd közülük három személy került a parlamenti frakció elé. A nyilvánosság előtt Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András neve vált ismertté.
A végső döntést a Tisza-frakció titkos szavazással hozta meg, és Baka András mellett tette le a voksát. A párt indoklása szerint a 73 éves jogász életútja és szakmai függetlensége különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor – saját megfogalmazásuk szerint – Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait kívánják megteremteni.
A döntés ugyanakkor azért is érdekes, mert Magyar Péter korábban olyan köztársasági elnököt ígért, aki pártpolitikán kívül áll, és széles társadalmi egyeztetés eredményeként kerülhet az államfői tisztségbe.
Baka András pályafutása azonban nem mentes a politikai szerepvállalástól. Bár az MDF-nek nem volt tagja, 1990-ben a párt budapesti listájáról szerzett parlamenti mandátumot, és 1991-ig az MDF-frakcióban dolgozott.
A Fidesz nem támogatja Baka megválasztását
A Fidesz szerint eleve vitatható az új köztársasági elnök megválasztásának szükségessége. Bóka János álláspontja szerint Sulyok Tamás mandátumának idő előtti megszüntetése alkotmányos problémákat vet fel, ezért a Fidesz és a KDNP nem kíván részt venni az új államfő megválasztásában.
A Baka személyével kapcsolatos kifogások között ugyanakkor nemcsak az elnökválasztás körülményei szerepelnek. A bírálók elsősorban az 1956-os Korbely-ügyben, illetve a 2006-os eseményekhez kapcsolódó ügyekben betöltött szerepét emelik ki.
A Korbely-ügy továbbra is komoly támadási felület
Baka András 2008-ig az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt. Ebben a minőségében részt vett a Korbely János ügyében hozott strasbourgi döntésben is.
Korbelyt a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélte el az 1956-os tatai sortűzben betöltött szerepe miatt. Az ügy később Strasbourgba került, ahol az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2008-ban Magyarország egyezménysértését állapította meg.
Baka ekkor a bíróság tagja volt, és a többségi döntést támogató bírák között szerepelt.
Ez az ügy azóta is a vele szembeni politikai kritikák egyik központi eleme, különösen a Mi Hazánk részéről.
A 2006-os tüntetések ügyei miatt is támadják
Baka András neve a 2006-os események utóéletével kapcsolatban is felmerült.
Bírálói azt is kifogásolják, hogy korábban tiltakozott a semmisségi törvény ellen, amely lehetővé tette bizonyos, a 2006-os tüntetések idején készült rendőri vallomásokra és jelentésekre alapozott elmarasztaló ítéletek megsemmisítését.
A neve később kúriai bíróként is előkerült olyan ügyekben, amelyek a 2006 őszén elfogott személyek kártérítési igényeivel kapcsolatosak.
Baka pályafutása Strasbourgig vezetett
Baka András 1991-ben lemondott parlamenti mandátumáról, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává választották. Strasbourgban 2008-ig dolgozott.
2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották. Megbízatása azonban a magyar igazságszolgáltatás átalakításával és a Kúria létrehozásával összefüggésben idő előtt megszűnt.
Éppen ezért különös politikai jelentősége van annak, hogy Baka korábban maga is élesen bírálta saját eltávolításának módját.
2011-ben a Figyelőnek arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja, ha egy közjogi méltóságot, a harmadik hatalmi ág vezetőjét az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé utólag beillesztett módosítással távolítanak el hivatalából.
Most viszont a Tisza által támogatott államfőjelöltként kerülhet a köztársasági elnöki székbe.
Ötéves elnök lesz, vagy átmeneti államfő?
Baka esetleges elnökségének időtartama körül is vannak politikai kérdések.
A Tisza vezetése ugyanis korábban jelezte, hogy az alkotmányos rendszer átalakítását tervezi, Magyar Péter pedig a közvetlen államfőválasztás lehetőségét is napirenden tartja.
Az Alaptörvény jelenlegi szabályai szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Az újonnan megválasztott államfő a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
Így egyelőre az sem egyértelmű, hogy Baka teljes ötéves ciklust tölthet-e ki, vagy a tervezett alkotmányos változások miatt később módosulhat az államfői rendszer.
Ma eldőlhet Baka András sorsa
A parlament kedden 14 órakor szavaz Baka András köztársasági elnökké választásáról. Mivel a Tisza-frakció a szükséges parlamenti többséggel rendelkezik, a megválasztása a jelenlegi erőviszonyok alapján várható.
A kérdés így már nem csupán az, hogy ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke, hanem az is, hogy milyen szerepet szán a Tisza Baka Andrásnak az általa meghirdetett politikai és alkotmányos átalakításban.
Baka személye mindenesetre már a megválasztása előtt megosztóvá vált: támogatói szakmai tapasztalatát és közjogi tekintélyét hangsúlyozzák, ellenzői viszont az 1956-os Korbely-ügyet, a 2006-os eseményekhez kapcsolódó álláspontját és a jelenlegi államfőváltás körülményeit kérik számon rajta.
Toroczkai László: Baka András nem lehet Magyarország köztársasági elnöke
@napitema Toroczkai László: Baka András nem lehet Magyarország köztársasági elnöke. Baka személye mindenesetre már a megválasztása előtt megosztóvá vált: támogatói szakmai tapasztalatát és közjogi tekintélyét hangsúlyozzák, ellenzői viszont az 1956-os Korbely-ügyet, a 2006-os eseményekhez kapcsolódó álláspontját és a jelenlegi államfőváltás körülményeit kérik számon rajta. www.napitema.com
♬ eredeti hang – Napi Téma - Napi Téma
MEGJEGYZÉS
A kérdés az, hogy kik irányítják az országot, milyen magyar érdekeket képviselnek, kinek fizetjük az adókat és az uzsorakamatokat, milyen történelmi és jogi alapokon nyugszik a jelenlegi politikai rendszer, és mitől legitim.
Magyarországon minden jog és hatalom forrása nem emberhez van kötve, aki zsarolható és megvehető, hanem élő, égi minőséghez, aki fölött nemcsak a politikusoknak, hanem senkinek sincs hatalma. Akit nem lehet leváltani, megzsarolni vagy megvenni. Az ország és az emberek védelme érdekében mégsem hallunk erről sem a médiában, sem a magyar Parlamentben egy árva szót sem.
Itt az ideje megismerni és élni alkotmányos jogainkkal, mert különben hamarosan egy illegitim rendszerrel létrehozott diktatúrában fogunk ébredni, és rövid időn belül egy olyan ember-, élet- és Isten-ellenes világot kényszerítenek ránk a világunkat irányító erők, az őket kiszolgáló politikusokkal karöltve, amelyben már nem akarunk majd élni. Részletek
.png)
.webp)
