Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy a kormány Pakson tartja ülését.
Thürmer Gyula szerint a kormány természetesen bárhol ülésezhet, hiszen a jó döntések nem attól függnek, hogy éppen hol ülésezik a kormány. Úgy látja azonban, hogy a paksi látogatás inkább a „Facebook-politizálás” része: megmutatták például, hogy a honvédségnek van helikoptere, amellyel a miniszterelnök Paksa utazhat.
Szerinte ezzel inkább a lényegi kérdésekről terelik el a figyelmet. A valóban fontos kérdés pedig az, hogy Magyarország a jövőben hogyan fogja biztosítani az energiaellátását.
Mi lesz Pakssal?
Thürmer szerint a cél az lehet, hogy Magyarország megszabaduljon az oroszoktól, és teljes mértékben nyugati irányba orientálódjon. Ebben pedig a Paksi Atomerőmű komoly akadályt jelent.
Ha ugyanis Paks II. megépül, akkor Magyarország a jövőben is – ilyen vagy olyan konstrukcióban, de – az oroszok segítségével fogja energiatermelésének jelentős részét biztosítani.
Thürmer szerint ezért most akár ürügyként is felhasználhatják a Duna alacsony vízállását és a Paksi Atomerőmű teljesítményének csökkenését vagy leállását. Ezzel szerinte azt próbálhatják bizonyítani a magyar társadalomnak, hogy Paks megbízhatatlan, az oroszok pedig rosszak, ezért nincs is szükség az együttműködésre.
Ezt szerinte az is alátámasztja, hogy az orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozata szerint a magyar kormány hatalomra kerülése óta nem folytak tárgyalások a paksi kérdésről.
Thürmer szerint fel kell tenni a kérdést: akkor kivel akar Magyarország tárgyalni?
Szerinte az lehet a cél, hogy Paks II. meg se épüljön, Paks I.-et esetleg bezárják, Magyarország pedig álljon át amerikai kis erőművekre, amelyekről már folynak a tárgyalások. Emellett Németországból szélerőműveket vásárolnának – annak ellenére, hogy Magyarország nem kifejezetten szeles terület –, valamint amerikai gázt vennének.
Thürmer szerint azonban egy komoly kormánytól komoly döntésekre van szükség.
„Magyarország jövőjét, energiabiztonságát arra kell építeni, ahol ma is van” – mondta. Szerinte Paksot meg kell védeni, Paks II.-re szükség van, nyugatról pedig csak annyi energiát kell behozni, amennyit más forrásokból nem tudunk biztosítani.
„Nem akarunk nyugati gyarmat lenni energetikai szempontból sem.”
Kiváltható-e Paks napelemekkel?
A beszélgetésben szóba került Karácsony Gergely kijelentése is, amely szerint akár két és fél Paksnyi energiatermelési lehetőség is ott lehet a budapesti háztetőkön.
Thürmer Gyula szerint ez „abszolút butaság”, és saját tapasztalataival próbálta megindokolni, miért gondolja így.
Elmondása szerint amikor megindult az energiaárak emelkedése, a közületeknek drágábban adták a villamos energiát, miközben a lakosság számára olcsóbb árat biztosítottak. A Munkáspárt azonban közületként mindig a magasabb árat fizette.
Ekkor jött az ötlet, hogy drága pénzért napelemeket vásároljanak és telepítsenek. Thürmer szerint ez több millió forintos beruházást jelentett, de a Munkáspárt is belevágott, ahogy nagyon sok magyar ember.
Ezzel egy olyan piac alakult ki Magyarországon, amely korábban alig létezett. Az emberek elkezdtek napelemeket vásárolni.
Eleinte jó megoldásnak tűnt, hiszen amikor süt a nap, a rendszer megtermeli az energiát. Ha pedig többlet keletkezik, azt az állam, illetve az energiaszolgáltató átveszi, így a tulajdonos még jól is járhat.
Thürmer szerint azonban később az energiaszolgáltatók számára is problémát jelentett a sok visszatáplált energia. Emellett kiderült, hogy a rendszer működtetéséhez újabb beruházásokra van szükség, többek között a szállítókapacitás és az elektromos hálózat fejlesztésére.
Vagyis újra fizetni kell.
Thürmer szerint ha valaki azt várja, hogy egy többmilliós napelemes beruházás néhány év alatt megtérüljön, akkor könnyen lehet, hogy nagyon sokáig kell várnia.
Ráadásul szerinte olyan helyzet alakult ki, hogy az energiaszolgáltató gyakorlatilag azt csinál, amit akar. Hiába van szerződés, bizonyos körülményekre hivatkozva ezeket fel lehet mondani, illetve a feltételek is változhatnak.
Ezért szerinte az az elképzelés, hogy majd Budapest háztetőire napelemeket telepítenek, nem oldja meg az energiaellátás problémáját.
Felmerül ugyanis a kérdés: ki fogja ezt megvenni, ki fogja kifizetni a megtermelt áramot, és legfőképpen: hová fogjuk tárolni?
Nyáron a napelemek nyilvánvalóan több energiát termelhetnek, mint amennyit éppen felhasználunk. Ha pedig nincs megfelelő tárolókapacitás, akkor a többletenergiát át kell adni az áramszolgáltatónak.
Thürmer szerint az áramszolgáltató pedig nem feltétlenül olyan áron veszi át ezt az energiát, amely mellett a beruházás megfelelően megtérül.
„Ez az út járhatatlan” – fogalmazott.
Az állam feladata az energiaellátás biztosítása
Thürmer szerint állami programra van szükség.
A lakosság áramellátása szerinte a magyar társadalom közös feladata, és ezt az államnak kell biztosítania Paksból, illetve más energiaforrásokból.
Szerinte így lehetne hosszú távon megfizethető szinten tartani az áram árát.
Úgy látja, ma túl sok minden a profit érdekeinek van alárendelve. Nem az a legfontosabb, hogy az emberek jól járjanak, és kevesebbet fizessenek, hanem az, hogy az energiabizniszben részt vevő szereplők – legyenek állami vagy magáncégek – megtalálják a saját profitjukat.
Thürmer a szocializmus időszakát is felidézte. Elmondása szerint akkor a családjuk számára nem jelentett komoly gondot a villanyszámla kifizetése, mert az áram nagyon olcsó volt.
Szerinte ez azért lehetett így, mert az állam feladatának tekintette, hogy villamos energiával ellássa a lakosságot.
Mit jelent ma nekünk Szent István?
A beszélgetés végén szóba került augusztus 20-a és Szent István király öröksége is.
Thürmer szerint nehéz közvetlen párhuzamot vonni egy ezer évvel ezelőtti esemény és a mai viszonyok között, de Szent István uralkodásából ma is lehet tanulságokat levonni.
Szerinte I. István azért emelkedik ki a magyar uralkodók sorából, mert amikor trónra lépett, tudta, mit kell csinálni. Volt koncepciója és víziója.
Felismerte, hogy az azt megelőző évszázadban a magyarok lóra ültek, kalandoztak Nyugat-Európában, és fegyverrel próbálták legyőzni a nyugat-európaiakat.
„Hát, nem ment” – fogalmazott Thürmer.
Közben Nyugat-Európában már egyetemek épültek, miközben Magyarországon még évszázadoknak kellett eltelniük az első egyetemek megjelenéséig.
Szent István koncepciója ezért az volt, hogy Magyarország vegye át Nyugatról azt, ami jó: a tudást, a tapasztalatokat és azokat az eredményeket, amelyeket a magyar viszonyok között is alkalmazni lehet.
Thürmer szerint ebből egy tudással megerősödött, fejlettebb gazdasággal rendelkező Magyarország jöhetett létre, amely versenyképes lehetett Európával.
Kapcsolat a Nyugattal, kapcsolat a Kelettel
Thürmer szerint Szent István külpolitikájának egyik fontos tanulsága az is, hogy Magyarország ugyan kapcsolatot épített ki a Nyugattal, de nem vált annak gyarmatává.
A német-római birodalommal kapcsolatokat tartott fenn, német lovagok is érkeztek Magyarországra, de az ország nem lett német gyarmat.
Ugyanakkor Szent István párhuzamos kapcsolatokat épített ki Bizánccal és a keleti világgal is.
Thürmer szerint a mai Magyarországnak is ezt az elvet kellene követnie.
Nem lezárni kell az utat Oroszország és Kína felé, hanem éppen ellenkezőleg: bővíteni kellene ezeket a kapcsolatokat.
Szerinte Magyarországnak nem az lenne az érdeke, hogy kizárólag egyetlen oldalhoz igazodjon, különösen akkor, amikor az Európai Unió szerinte már nem szövetségesként, hanem kiszolgálóként tekint Magyarországra.
Szükség van önállóságra
Thürmer szerint Szent István örökségéhez az is hozzátartozik, hogy egy országnak szüksége van saját, szilárd alapokra.
Szent István ezt a kereszténységben találta meg, és ennek megfelelően indította el a magyar államot és a Magyar Katolikus Egyházat a fejlődés útján.
Thürmer szerint ma lehet vitatkozni arról, hogy milyen ideológiára van szüksége egy országnak, de az biztos, hogy az ideológiák teljes hiánya problémákat okozhat.
Úgy látja, hogy a liberalizmus sokszor azt üzeni: csak az egyén számít, a közösség nem, nincsenek szabályok, és bármit meg lehet tenni. Szerinte ez előbb-utóbb visszahat a gazdaságra, a tudásra és a fiatalok versenyképességére is.
A hatalomnak is vannak korlátai
Thürmer szerint Szent István azt is tudta, hogy még az uralkodói hatalomnak is vannak korlátai.
Ez a mai Magyarország számára is fontos tanulság lehet – mondta. Lehet hivatkozni kétharmados többségre, de a hatalomnak akkor is vannak korlátai.
Szerinte az ellenfelekkel tisztelettel kell bánni, nem lehet őket megalázni. Az ellenfeleket meg kell győzni, az ország politikáját pedig bölcsesség alapján kell irányítani.
Nem erőszakkal és mások szétzúzásával kell előrejutni.
Thürmer Gyula szerint ezek azok a tanulságok, amelyeket a mai Magyarországon is bőségesen lehetne alkalmazni.
.png)
.webp)
