Novák Előd szerint Magyarország előtt komoly veszélyt jelenthet az államadósság további növekedése. A Mi Hazánk politikusa úgy látja, hogy a következő időszakban olyan költségvetési döntések születhetnek, amelyek jelentősen növelhetik az ország eladósodottságát.
Novák Előd arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a Magyar Nemzeti Bank gyakran büszkén beszél arról, hogy Magyarországnak mintegy 5000 milliárd forint értékű aranytartaléka van, az ország államadóssága már megközelíti a 69 ezer milliárd forintot.
Ez azt jelenti, hogy az államadósság nagyságrendileg tizenötszöröse az aranytartalék értékének. Novák szerint ennek terhét végső soron a következő generációknak kell majd viselniük.
Megváltoztatták a Költségvetési Tanács jogköreit
A politikus beszédében külön kitért a Költségvetési Tanács szerepének megváltozására is. Szerinte korábban a testületnek érdemi vétójoga volt a költségvetési törvény elfogadásával kapcsolatban, amennyiben az államadósságra vonatkozó szabályok sérültek.
Novák Előd szerint ez a jogkör azért volt különösen fontos, mert a Költségvetési Tanács megakadályozhatta olyan költségvetés elfogadását, amely tovább növelte volna az államadósság GDP-hez viszonyított arányát.
Az új szabályozás azonban szerinte lényegében megszüntette ezt a vétójogot, és annak helyére egy véleményezési lehetőség került. Ez azt jelenti, hogy a Költségvetési Tanács kifogásolhatja ugyan a tervezett költségvetést, de véleménye önmagában már nem akadályozza meg annak parlamenti elfogadását.
Novák szerint lazítottak az államadósság korlátozásán
A Mi Hazánk politikusa szerint különösen fontos változás történt a „nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének” meghatározásában is.
Korábban ez elsősorban ahhoz kötődött, hogy egy adott évben csökkent-e a bruttó hazai termék reálértéke. Az új szabályozás azonban ennél tágabb értelmezést tesz lehetővé: akkor is alkalmazható a kivételes szabály, ha a GDP három év alatt összességében nem növekszik 1 százaléknál nagyobb mértékben.
Novák Előd a 2023 és 2025 közötti gazdasági adatokat is felidézte. Mint mondta, 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent a GDP, 2024-ben 0,6 százalékkal nőtt, 2025-ben pedig mindössze 0,3 százalékos növekedést ért el.
Szerinte a módosítás ezzel megteremtheti annak lehetőségét, hogy a 2026-os költségvetési módosítás és a 2027-es költségvetés akkor is elfogadható legyen, ha az államadósság GDP-arányosan tovább növekszik.
Újabb devizakötvény-kibocsátás növelheti az adósságot
Novák Előd szerint az államadósság növekedésének kockázatát az is fokozza, hogy Magyarország az uniós források megelőlegezésére is jelentős összegeket kénytelen bevonni.
A politikus arra hivatkozott, hogy az Államadósság Kezelő Központ július 6-án 3 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt. Ez már az idei második ilyen kibocsátás volt, hiszen januárban szintén 3 milliárd eurónyi forrást vontak be.
Novák szerint mindez hozzájárult ahhoz, hogy a GDP-arányos államadósság az első negyedévben 77,9 százalékra emelkedett.
„A jövőnket zálogosítják el”
A politikus szerint különösen aggályos, hogy a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetésével gyengült az a kontroll, amely korábban korlátozhatta az államadósság további növekedését.
Novák Előd úgy véli, hogy a korábbi rendszerben, ha a Költségvetési Tanács kifogást emelt a költségvetési törvényjavaslat ellen, a kormánynak rövid határidőn belül módosító javaslatot kellett benyújtania. Az új szabályozás azonban már jóval kisebb jelentőséget tulajdonít a tanács álláspontjának.
A Mi Hazánk politikusa szerint ez felelőtlen gazdaságpolitikához vezethet.
„Hazánk eladósítása, a jövő elzálogosítása, a jövendő nemzedékek sorsának megnehezítése” – így foglalta össze kritikáját Novák Előd.
A politikus szerint a választási ígéretek teljesítéséhez nem az államadósság további növelésével kellene előteremteni a szükséges forrásokat, hanem felelős gazdálkodással.
Novák Előd végül kijelentette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom ezért nem támogatja az ilyen irányú költségvetési politikát.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Eltörölte a vármegye nevet a kormány. Ezzel Rákosi kommunistái nyomába lépett, Szent István hagyományát számolva fel.
Ezzel közösségi emlékezetünkhöz viszonyul érzéketlen cinizmussal a Tisza Párt. Olyannyira, hogy már a kormányzás első 100 napjában siettek benyújtani a javaslatot - 500 millió forintnál többet szánva erre a nehéz költségvetési helyzetben is…
A Mi Hazánk a szuverenitás feladásának, a nemzeti emlékezet eltorzításának tartja a lépést.
.png)
