Az uniós ország megyéinek vezetői egy közös jelentésben értékelték, hogy a rekord magas áramáraknak milyen következményeik lehetnek. A jelentés szerint a szegényebb csoportokban élőknek választaniuk kell majd, hogy esznek vagy nagyjából kifűtik a lakásaikat.
Az élelmiszerhiány, az elszegényedés és a zavargások valószínűleg szintén a villamosenergia-árak emelkedésének következményei közé fognak tartozni – erre figyelmeztetnek a dél-svédországi megyei kormányzók.
Västra, Götaland, Östergötland, Jönköping, Kronoberg, Kalmar, Blekinge, Skane és Halland megyék kormányzói egy közös jelentésben értékelték a dél-svédországi villamosenergia-ellátás helyzetét, és hosszú távon arra figyelmeztetnek, hogy az egyének és a háztartások nem tudják majd eléggé melegen tartani otthonaikat, vagy kénytelenek lesznek választani a házaik felfűtése és az étkezések között, ugyanis már a tél előtt is egyre nő azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudják fizetni a rezsiszámláikat.
“Az energiaválság azokat a háztartásokat sújtja a legsúlyosabban, amelyeknek amúgy is kicsi a pénzügyi mozgástere. Úgy látjuk, fennáll a veszélye annak, hogy Svédországban is bekövetkezhet az úgynevezett energiaszegénység, vagyis az, hogy sokan nem engedhetik majd meg magunknak, hogy kifűtsék az otthonukat”
– mondta Brittis Benzler, Halland megye kormányzója.
A jelentés szerint az energiaválság gazdasági és társadalmi következményei már most láthatóak és kézzelfoghatóak, azonban minden jel arra mutat, hogy a helyzet romlani fog. Félő a munkanélküliség növekedése, nő zavargások kialakulásának veszélye, és akár élelmiszerhiány is kialakulhat.
A svéd élelmiszertermelés esetében az emelkedő villamosenergia-árak sok vállalkozás számára jelentették ugyanis az utolsó cseppet a pohárban, rengeteg vállalkozás már bezárt, mert nem tudta finanszírozni a megnövekedett költségeket. Skane megyében például több vállalkozás ment tönkre a növekvő energiaárak robbanásszerű növekedésének kezdete óta mint a koronavírus-járvány idején.
