Washington/Moszkva – Fokozódik a feszültség az Egyesült Államok és Oroszország között, miután Donald Trump amerikai elnök két nukleáris meghajtású tengeralattjáró hadrendbe állítását rendelte el Dmitrij Medvegyev provokatív kijelentéseit követően.
Az egykori orosz elnök, jelenleg az orosz Biztonsági Tanács alelnöki posztját betöltő Medvegyev éles hangvételű nyilatkozatban reagált Trump korábbi ukrán-orosz békeultimátumára. Az amerikai elnök válaszul drasztikus lépésre szánta el magát: két atommeghajtású tengeralattjárót vezényelt „megfelelő régiókba”, amelyeket nem részletezett, de utalása szerint az intézkedés célja egy esetleges eszkaláció megelőzése.
„Medvegyev rendkívül provokatív kijelentései után elrendeltem két atomtengeralattjáró telepítését – arra az esetre, ha ezek az őrült és uszító szavak nem maradnának puszta retorikának” – írta Trump a Truth Social közösségi platformon.
Hozzátette: a szavaknak súlya van, és könnyen vezethetnek nem szándékolt következményekhez. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül elkerülni a súlyosabb konfliktust.
Nyílt szópárbaj a közösségi médiában
A két politikus nyílt online szócsatába keveredett, miután Trump július 28-án bejelentette, hogy 50 napról 10–12 napra csökkenti azt a határidőt, amelyet Moszkvának szabott a Kijevvel kötendő békemegállapodásra. Ennek nyomán Medvegyev figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy Oroszország nem Izrael, és minden újabb ultimátum valójában háborús fenyegetés.
Trump ezt követően éles hangú posztban reagált, „veszélyes terepnek” nevezve Medvegyev álláspontját, míg az orosz tisztségviselő szarkasztikusan megjegyezte: „ha szavaim ilyen ideges reakciót váltanak ki egy ennyire félelmetes amerikai elnökből, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Oroszország jó úton jár”.
Medvegyev emellett emlékeztette Trumpot az orosz „Perimetr” stratégiai rakétarendszer létezésére – egy olyan másodlagos nukleáris válaszcsapás-mechanizmusra, amely vészhelyzetben automatikusan működésbe lép.
Trump ultimátuma és belpolitikai dilemmái
Trump július 14-én ultimátumban szólította fel Moszkvát béketárgyalásokra, különben 100 százalékos vámokat helyezett kilátásba minden orosz importtermékre, továbbá szankciókat azon országokkal szemben, amelyek továbbra is orosz energiahordozókat vásárolnak. Később azonban maga is elismerte, hogy a gazdasági megszorítások hatékonysága kérdéses.
Amerikai elemzők és korábbi tanácsadók – köztük John Bolton volt nemzetbiztonsági főtanácsadó – szkeptikusan fogadták az elnök fenyegetéseit. Sokan úgy vélik, ezek a lépések inkább belpolitikai célokat szolgálnak, különösen az infláció visszaszorítására tett kampányígéreteinek fényében.
