Egyre veszélyesebb irányt vehet az Oroszország és Európa közötti konfliktus – erre figyelmeztetett Jiang Xueqin kínai történész, aki szerint az európai országok belső problémái akár az ukrajnai háború további eszkalációjához is hozzájárulhatnak.
A történész szerint a történelemben számos alkalommal előfordult, hogy amikor egy országban súlyos társadalmi feszültségek, tüntetések és zavargások alakultak ki, a politikai vezetés megpróbálta a közvélemény figyelmét egy külső konfliktus felé terelni.
Jiang Xueqin szerint ezért különösen figyelemre méltó a franciaországi helyzet. Úgy látja, hogy ha az európai országokban tovább növekednek a belső társadalmi és politikai problémák, akkor az Oroszországgal szembeni konfliktus hangsúlyozása újabb eszközzé válhat a figyelem elterelésére.
A kínai történész szerint így akár az ukrán–orosz háború további éleződése és az Európa, valamint Oroszország közötti konfliktus fokozódása is bekövetkezhet.
Egyre keményebb lehet az Oroszország elleni fellépés
A történész arra számít, hogy az európai politikai kommunikációban a következő időszakban tovább erősödhet az Oroszország-ellenes hangnem.
Szerinte újabb és újabb indokok jelenhetnek meg arra, hogy Oroszországot tegyék felelőssé különböző európai problémákért. Ez pedig tovább növelheti a feszültséget a felek között, miközben egyre nehezebbé válhat a konfliktus politikai rendezése.
A kínai szakértő különösen érdekes forgatókönyvet vázolt fel az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban. Meglátása szerint Washington akár hátrébb is léphet, és hagyhatja, hogy az európai országok saját maguk vigyék tovább az Oroszországgal kialakult konfrontációt.
Ez szerinte olyan helyzethez vezethet, amelyben Európa egyre mélyebben kerül szembe Oroszországgal, miközben az Egyesült Államok kevésbé vállal közvetlen szerepet.
Franciaországban már utcára vonultak a diákok
A háttérben közben komoly franciaországi társadalmi feszültségek is megjelentek.
A cikk szerint a francia középiskolások már második hete tiltakoznak az oktatási rendszer problémái miatt. A demonstrációk hátterében többek között a túlterhelt órarend, a tanárhiány és az oktatás egyéb gondjai állnak.
Egyes megmozdulások azonban zavargásokba torkolltak. A párizsi vezetés értékelése szerint a tüntetések egy része már utcai rendbontássá alakult.
Éppen ez az a helyzet, amelyre a kínai történész történelmi párhuzamként hivatkozott. Véleménye szerint amikor a belső elégedetlenség jelentősen felerősödik, a politikai vezetők számára különösen csábító lehet egy külső fenyegetés hangsúlyozása.
Az orosz hadsereg újabb hadműveletekről számolt be
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában elfoglalta, illetve „felszabadította” a Zaporizzsja régióban található Szamojlovka települést.
Az orosz beszámoló szerint az orosz erők emellett ukrán drónok tárolási helyeit, ukrán fegyveres alakulatok és külföldi zsoldosok ideiglenes állomáshelyeit, valamint energetikai és kikötői infrastruktúrát is támadtak.
A minisztérium szerint összesen 148 térségben hajtottak végre csapásokat, és olyan tengeri hajókat is célba vettek, amelyeket az ukrán fegyveres erők érdekeinek megfelelően használtak.
Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint az ukrán fél az elmúlt 24 órában legfeljebb 1435 katonát és kilenc páncélozott harcjárművet veszített.
A háború közben továbbra sem látszik egyértelműen, hogy mikor következhet be valódi enyhülés. A kínai történész jóslata pedig arra figyelmeztet, hogy az európai belpolitikai válságok és az Oroszországgal fennálló konfliktus akár egymást is erősíthetik.
Ha ez a forgatókönyv valósul meg, az ukrajnai háború mellett egy szélesebb Európa–Oroszország szembenállás is tovább mélyülhet.
.png)
