Hétfőn újabb fejezetéhez érkezhet a Magyar Péter nevéhez kapcsolódó, 2024-ben kirobbant telefonlopási ügy. A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgathatja ki a jelenlegi miniszterelnököt, és az eljárás részeként a rabosítására is sor kerülhet. Ez azt jelentheti, hogy fényképet készítenek róla, valamint rögzítik az ujj- és tenyérnyomatát.
Az ügy különösen súlyos politikai jelentőséget kap azért, mert Magyarországon rendkívül ritka helyzet állhat elő: hivatalban lévő miniszterelnököt hallgathatnak ki egy klasszikus köztörvényes, vagyon elleni bűncselekmény, vagyis lopás gyanúja miatt.
Megszűnt a mentelmi jog jelentette akadály
A gyanúsítotti kihallgatás előtt az egyik legfontosabb jogi akadály szeptember 28-án hárult el, amikor az Országgyűlés felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát.
A Központi Nyomozó Főügyészség egy 2024. június 21-én történt incidens miatt folytat eljárást. Az ügy egy budapesti szórakozóhelyen történt konfliktushoz kapcsolódik, amelynek során egy férfi videófelvételt készített Magyar Péterről.
A sértett állítása szerint Magyar Péter elvette tőle a mobiltelefonját, majd a készülékkel távozott. A telefon később a Dunába került, ahonnan búvárok hozták felszínre.
A történtek miatt büntetőeljárás indult, amely később lopás gyanúja miatt került a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Magyar Péter ugyanakkor vitatta, hogy bűncselekményt követett volna el.
Évek óta húzódik a telefonlopási ügy
Az eljárás azért is húzódott hosszú időn keresztül, mert Magyar Péter időközben európai parlamenti képviselő lett. Az ügyészség ekkor az Európai Parlamenttől kérte a mentelmi jog felfüggesztését, az EP azonban nem járult hozzá ehhez.
Miután Magyar Péter európai parlamenti mandátuma megszűnt, majd a magyar Országgyűlés tagja lett, ismét lehetőség nyílt a mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezésére.
A parlament szeptember 28-án Magyar Péter mellett Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséről is döntött.
Ezzel az ügyészség előtt megnyílhatott az út a gyanúsítotti kihallgatás előtt.
Rabosítás is követheti a kihallgatást
A gyanúsítotti kihallgatás nem pusztán politikai szempontból lehet kellemetlen Magyar Péter számára. Az eljárás részeként rabosításra is sor kerülhet.
A rabosítás során a hatóság fényképfelvételt készíthet a gyanúsítottról, valamint ujj- és tenyérnyomatot rögzíthet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az érintettet elítélték volna, hiszen a büntetőeljárásban a bűnösséget jogerős bírósági ítélet állapíthatja meg.
A politikai következmények azonban már a kihallgatás ténye miatt is jelentősek lehetnek.
Miért különleges a helyzet Magyarországon?
A magyar történelemben természetesen találunk példát arra, hogy miniszterelnököt vagy államfőt őrizetbe vettek, bíróság elé állítottak, fogságba vetettek vagy súlyos büntetéssel sújtottak. Ezek az esetek azonban teljesen más történelmi és politikai körülmények között történtek.
Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét 1849 januárjában tartóztatták le. A szabadságharc leverése után haditörvényszék elé állították, majd halálra ítélték és 1849. október 6-án kivégezték. Ez politikai megtorlásként értelmezhető történelmi esemény volt, nem pedig egy mai értelemben vett, hétköznapi köztörvényes büntetőeljárás.
Horthy Miklós kormányzó 1944 októberében, a kiugrási kísérlet után került német őrizetbe, majd a háború végén amerikai fogságba. Később a háborúban betöltött szerepével kapcsolatban hallgatták ki, Nürnbergben pedig tanúként szerepelt.
Ezek a történelmi példák tehát nem hasonlíthatók közvetlenül egy olyan büntetőeljáráshoz, amelyben egy hivatalban lévő magyar miniszterelnököt egy vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt hallgatnak ki.
Gyurcsány Ferenc esete már közelebb áll a jelenlegi ügyhöz
Magyarországon ugyanakkor már volt példa arra, hogy korábbi miniszterelnök ellen büntetőeljárás indult.
Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát 2011-ben függesztette fel az Országgyűlés, ezt követően pedig a Központi Nyomozó Főügyészség a Sukoró-ügyben hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki.
Gyurcsány Ferenc tagadta a bűncselekmény elkövetését, és politikai indíttatású eljárásként értékelte az ügyet.
A Magyar Péterrel szembeni eljárás ezért nem azért lenne rendkívüli, mert magyar miniszterelnök ellen már korábban is indult büntetőeljárás. A különbség az, hogy ezúttal egy hivatalban lévő kormányfőt hallgathatnak ki egy klasszikus vagyon elleni bűncselekmény, lopás gyanújával.
Milyen büntetés jöhet szóba?
Az ügyben korábban ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász arról beszélt, hogy a felmerült minősítés akár kisebb értékre elkövetett lopás is lehet, amely vétségnek minősülhet.
Ennek törvényi büntetési tétele legfeljebb két év szabadságvesztés lehet, ugyanakkor a jogszabályok alapján pénzbüntetés, közérdekű munka vagy felfüggesztett szabadságvesztés is szóba jöhet.
A szakértő szerint az ügy körülményei alapján inkább valamilyen enyhébb szankció lehet reális, mint a letöltendő szabadságvesztés.
Fontos ugyanakkor, hogy a gyanúsítás önmagában nem jelent bűnösséget. A végső felelősség kérdésében kizárólag a bíróság hozhat jogerős döntést.
Külföldön sem példa nélküli a hivatalban lévő vezetők elleni eljárás
Nemzetközi szinten sem ismeretlen, hogy hivatalban lévő kormányfő vagy államvezető ellen büntetőeljárás vagy nyomozás indul.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt 2017-től több alkalommal hallgatták ki korrupciógyanús ügyekben. 2019-ben vádat is emeltek ellene vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt. Netanjahu mindvégig tagadta a jogsértést.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök szintén korrupciós ügyek miatt került a hatóságok látókörébe. Később lemondott tisztségéről, majd több ügyben is elítélték.
Sebastian Kurz osztrák kancellárt 2021-ben több mint hat órán keresztül hallgatták ki gyanúsítottként egy olyan ügyben, amelyben az ügyészség szerint hamis vallomást tehetett egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Kurz tagadta a vádakat, később azonban lemondott.
Dél-Koreában Park Geun-hye elnököt a korrupciós botrány miatt indított alkotmányos felelősségre vonási eljárás után távolították el hivatalából. Ezt követően büntetőeljárás indult ellene, majd letartóztatták.
A hétfői kihallgatás túlmutathat önmagán
A Magyar Péter ellen folyó ügy jelentősége így messze túlmutathat azon, hogy mi történt egy 2024-es budapesti szórakozóhelyen.
Ha a gyanúsítotti kihallgatásra valóban sor kerül, és azzal együtt a rabosítás is megtörténik, akkor Magyarország politikai történetében szokatlan helyzet állhat elő: hivatalban lévő miniszterelnök jelenhet meg gyanúsítottként az ügyészségen egy lopási ügyben.
Ez azonban még nem jelent jogerősen megállapított bűnösséget. A büntetőeljárás során a hatóságok feladata a gyanú megalapozottságának vizsgálata, a végső döntést pedig a bíróság hozhatja meg.
A történet politikai súlya ugyanakkor már most óriási. Egy miniszterelnök számára ugyanis önmagában is komoly presztízsveszteséget jelenthet, ha hivatalban lévő kormányfőként gyanúsítottként kell megjelennie egy büntetőeljárásban.
Forrás: Magyar Nemzet nyomán
.png)
