Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez jóval több lehet egyszerű nemzetközi együttműködésnél. A változás ugyanis az uniós pénzügyi érdekeket érintő büntetőeljárásokban új szereplőt és új utasítási rendszert hoz létre, miközben komoly alkotmányos kérdéseket is felvethet.
A csatlakozás támogatói szerint az Európai Ügyészség hatékonyabb fellépést jelenthet az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások és korrupció ellen. Kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy a magyar ügyészségi rendszer egy része olyan európai intézményhez kerülhet, amely felett a magyar alkotmányos rendszernek korlátozott a közvetlen ellenőrzése.
A kérdés ezért nem pusztán az, hogy hatékonyabban lehet-e fellépni a korrupció ellen. Az is legalább ennyire fontos, hogy ki irányítja majd az ilyen büntetőeljárásokat, ki dönt a vádemelésről, és milyen garanciák védik az érintetteket a politikailag érzékeny ügyekben.
Nem egyszerű együttműködésről van szó
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás a büntetőjogi szuverenitás egy részének átadását jelenti.
A magyar ügyészség az Alaptörvény alapján önálló, független szervezet, amelynek élén az Országgyűlés által megválasztott legfőbb ügyész áll. Az Európai Ügyészség ezzel párhuzamosan egy olyan uniós vádhatósági rendszert működtet, amelynek központja Luxemburgban található, és amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik.
Magyarország az intézményhez európai ügyészt delegál, emellett hazai területen dolgozó delegált európai ügyészek is részt vesznek majd az eljárásokban.
Ez különösen fontos változás, mert a delegált európai ügyész sajátos, úgynevezett „kettős kalapot” viselhet. Nemzeti ügyészi jogállása megmarad, azonban az Európai Ügyészséghez tartozó ügyekben nem a magyar legfőbb ügyész utasítási rendszere lesz az elsődleges, hanem az Európai Ügyészség belső hierarchiája.
Vagyis az uniós hatáskörbe kerülő ügyekben új utasítási lánc jelenik meg a magyar büntetőeljárási rendszerben.
Nem minden magyarországi bűncselekményt vizsgálhat az Európai Ügyészség
Fontos tisztázni, hogy az Európai Ügyészség nem általános hatáskörű magyar ügyészségként működik majd.
Elsősorban az Európai Unió költségvetését érintő csalások, bizonyos jelentős áfacsalások, valamint az ezekhez kapcsolódó korrupciós, hűtlen kezelési és pénzmosási ügyek kerülhetnek a hatáskörébe.
Az általános szabály szerint bizonyos uniós pénzügyi károk esetén, jellemzően 10 ezer eurót meghaladó összegnél merülhet fel az Európai Ügyészség hatásköre. A határokon átnyúló, áfacsalással kapcsolatos ügyeknél ennél jóval magasabb, 10 millió eurós küszöb is szerepet kaphat.
A rendszer ugyanakkor nem áll meg az alapul szolgáló pénzügyi bűncselekménynél. Ha egy uniós pénzeket érintő ügyben például vesztegetés, közbeszerzési visszaélés, hűtlen kezelés vagy pénzmosás is felmerül, ezek a kapcsolódó bűncselekmények is az Európai Ügyészség eljárásának részévé válhatnak.
Ez azért lényeges, mert egy eredetileg uniós pénzekkel kapcsolatos ügyből így lényegesen szélesebb körű büntetőeljárás alakulhat ki.
A magyar hatóságoknak jelenteniük kell a releváns ügyeket
Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetében a magyar hatóságoknak együtt kell működniük az uniós vádhatósággal.
Az ilyen ügyeket jelenteni kell az Európai Ügyészségnek, és a nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan döntést, amely megakadályozná az európai szerv saját hatáskörének gyakorlását.
A rendszer időbeli hatálya szintén különös figyelmet érdemel. A csatlakozással olyan, 2021. június 1. után elkövetett cselekmények is az Európai Ügyészség látókörébe kerülhetnek, amelyek korábbi időszakok kormányzati vagy közpénzügyi döntéseihez kapcsolódnak.
Ez politikailag különösen érzékeny helyzetet teremthet, hiszen egy korábbi döntés vizsgálata évekkel később, teljesen más politikai környezetben is folytatódhat.
Magyarország a 25. résztvevő állam lehet
Az Európai Bizottság júliusban elfogadta azt a határozatot, amely megerősíti Magyarország részvételét az Európai Ügyészségben, miután Magyarország májusban benyújtotta csatlakozási kérelmét.
A csatlakozással Magyarország a szervezet 25. résztvevő tagállamává válik, és az Európai Ügyészségnek állandó hazai jelenléte lehet.
A támogatók szerint ez erősítheti az uniós források védelmét és a korrupció elleni fellépést. A kérdés azonban az, hogy az új rendszer hogyan illeszkedik majd a magyar ügyészség meglévő alkotmányos helyzetéhez.
A magyar ügyészség ugyanis továbbra is megőrzi általános büntetőjogi hatáskörét. Azokban az uniós pénzügyi ügyekben is eljárhat, amelyeket az Európai Ügyészség nem vesz saját hatáskörébe, illetve amelyekben az európai szerv visszaadja az ügyet a nemzeti hatóságoknak.
Unger Anna és az NVVH is új szerepet kaphat
A változás jelentőségét tovább növeli a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal, vagyis az NVVH megjelenése.
Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség európai főügyésze egy interjúban arról beszélt, hogy amennyiben az NVVH vezetőjének segítségre lenne szüksége, az Európai Ügyészség rendelkezésre állhat a szükséges szakértelemmel.
Ez önmagában együttműködési lehetőségként is értelmezhető, ugyanakkor politikailag érzékeny ügyek esetében már korántsem mindegy, hogyan működik majd ez a kapcsolat a gyakorlatban.
Kövesi korábbi nyilatkozatai ugyanis komoly politikai visszhangot váltottak ki. Az Európai Ügyészség vezetője Magyarországgal kapcsolatban több alkalommal is erőteljesen fogalmazott, és az ország működését, illetve a korrupció elleni fellépést is élesen értékelte.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ezek a kijelentések nem minden esetben tükröztek teljes politikai semlegességet.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az NVVH által vizsgált ügyekben uniós forrás vagy jelentős áfacsalás is megjelenik, az már az Európai Ügyészség hatáskörét is érintheti.
Ez különösen akkor válhat érzékennyé, ha korábbi kormányzati ciklusok döntéseit vizsgálják utólag.
A valódi kérdés: hol húzódik a hatalom határa?
A legfontosabb alkotmányos kérdés nem feltétlenül az, hogy szükség van-e az uniós pénzek védelmére. Ebben aligha lehet vita.
A döntő kérdés inkább az, hogy ki ellenőrzi azt a hatalmat, amely egy büntetőeljárás elindításáról, irányításáról és a vádemelésről dönthet.
Egy büntetőeljárásban ugyanis nem mindegy, hogy ki irányítja a nyomozást, milyen bizonyítékok alapján születnek döntések, ki határozza meg a vádemelés stratégiáját, és végül melyik bíróság mondja ki az ítéletet.
A magyar bíróságok szerepe az új rendszerben is megmarad, és az eljárások jelentős részére továbbra is a magyar büntetőeljárási szabályok vonatkoznak.
A nyomozás irányítása és a vádemeléshez kapcsolódó stratégiai döntések egy része azonban az Európai Ügyészség hatáskörébe kerülhet.
Gyengülhet a hagyományos hatalommegosztás?
Ifj. Lomnici Zoltán szerint éppen itt található az egyik legfontosabb alkotmányos kockázat.
Értelmezése szerint a magyar ügyészségi hatalom egy része kikerül az Országgyűlés által megválasztott legfőbb ügyész irányítási rendszeréből, és egy olyan uniós intézményhez kerül, amely felett a magyar alkotmányos intézmények közvetlen ellenőrzési lehetősége korlátozott.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az Európai Ügyészség működése jogszerűtlen vagy tisztességtelen lenne. A kérdés inkább az, hogy hogyan lehet biztosítani a demokratikus elszámoltathatóságot akkor, amikor egy büntetőeljárás irányítása részben kikerül a nemzeti ügyészségi hierarchiából.
A problémát tovább bonyolíthatja az NVVH-val való együttműködés.
Ha egy politikai program alapján létrehozott hazai hivatal és egy nemzetek feletti ügyészség ugyanazon ügyekben szorosan együttműködik, az új hatalmi viszonyokat teremthet a magyar büntetőjogi rendszerben.
A kérdés tehát nem pusztán az, hogy hatékonyabb lesz-e a korrupció elleni fellépés, hanem az is, hogy milyen garanciák akadályozzák meg a hatáskörök politikai célú felhasználását.
Az Európai Ügyészség valódi próbatétele a gyakorlat lesz
Magyarország csatlakozása alapvető változást hozhat az uniós pénzekkel kapcsolatos büntetőeljárásokban.
Az Európai Ügyészség ugyan nem veszi át a teljes magyar ügyészség szerepét, de a hatáskörébe tartozó ügyekben jelentős jogosítványokkal rendelkezik. A delegált európai ügyészek megjelenése pedig új utasítási rendszert épít be a magyar büntetőeljárásokba.
A rendszer támogatói ettől hatékonyabb korrupcióellenes fellépést várnak. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy a nemzeti hatáskörök egy részének átadása, az NVVH-val kialakuló együttműködés és az uniós jog elsőbbsége miatt gyengülhetnek bizonyos magyar alkotmányos kontrollmechanizmusok.
Végül azonban nem a politikai nyilatkozatok fogják eldönteni, hogy melyik oldalnak van igaza.
A valódi próba az lesz, amikor az Európai Ügyészség ténylegesen magyarországi ügyekben kezd eljárni, és kiderül, hogy a korrupció elleni határozott fellépés mellett mennyire tud érvényesülni a pártatlanság, a tisztességes eljárás és a hatalmi ágak közötti valódi egyensúly.
https://www.facebook.com/karmanandras/posts/az-igazs%C3%A1g%C3%BCgyi-miniszt%C3%A9riumban-fogadtuk-dr-g%C3%B6r%C3%B6g-m%C3%A1rta-val-p%C3%B3sfai-g%C3%A1bor-ral-vala/122147906217014766/
https://telex.hu/belfold/2026/09/30/laura-codruta-kovesi-europai-fougyesz-ugyeszseg-magyarorszagi-szervezet-interju-korrupcio-kivizsgalas
KAPCSOLÓDÓ CIKK
A következő időszak legnagyobb kérdése nem az lesz, hogy melyik politikus éppen kinek és mit hazudik, hanem az, hogy ki tudja jogi úton megvédeni az országot és az embereket a további kifosztástól, az eladósítástól és a kiszolgáltatottságtól?
Erre egyetlen halandó ember sem képes, ahogyan egyetlen párt sem.
Itt az ideje megismerni és élni alkotmányos jogainkkal, amiről a politikusok egymást váltva mélyen hallgatnak, mert ez az egyetlen, ami garantálja a szuverenitásunk és emberi méltóságunk megőrzését, és védelmet tud nyújtani a globális pénzhatalmi elit pusztító tervével, és az őket kiszolgáló hazug politikusokkal szemben. Minden más kísérlet illegitim, önkényt és diktatúrát valósít meg Magyarországon, és semmilyen szinten nem a magyar érdekeket szolgálja, hanem az emberek és az ország kiszolgáltatottságát, kifosztását és eladósítását teszi lehetővé. Részletek: https://www.napitema.com/2026/06/brutalis-atveres-ezert-nem-oldodnak-meg.html
.png)
