Franciaország ismét a figyelem középpontjába került a diáktüntetések és az ezekhez kapcsolódó zavargások miatt. A kérdés azonban nem csupán az, hogy mi történik az utcákon, hanem az is, milyen társadalmi és politikai folyamatok állhatnak a háttérben.
Erről beszélgetett Lőrincz Dorothy Szakács Árpád újságíróval és könyvkiadóval. A beszélgetés egyik kiindulópontját Laurent Obertone Gerilla című trilógiája adta, amely egy fikciós történeten keresztül mutat be egy olyan Franciaországot, ahol a társadalmi feszültségek fokozatosan az állami rend meggyengüléséhez, káoszhoz, majd egy új, szigorúbb rend kialakulásához vezetnek.
Szakács Árpád szerint érdemes megvizsgálni, hogy a regényben bemutatott folyamatok és a jelenlegi franciaországi események között milyen párhuzamok fedezhetők fel.
Miért érdemes figyelni Franciaországot?
Szakács Árpád a beszélgetésben Franciaország történelmi szerepére is kitért. Véleménye szerint az ország az elmúlt évszázadokban több olyan politikai és társadalmi változás helyszíne volt, amelyek később Európa más részeire is hatással voltak.
Az 1789-es francia forradalomról például úgy beszélt, mint amelynek történelmi megítélése szerinte jóval összetettebb annál, mint ahogyan azt a közoktatásban általában bemutatják. Értelmezése szerint a forradalom jelszavai – a szabadság, egyenlőség és testvériség – mellett olyan erőszakos politikai folyamatok is kibontakoztak, amelyek későbbi diktatórikus rendszerek számára is szolgáltattak mintákat.
A történelmi párhuzamok természetesen vitathatók, de Szakács szerint éppen ezért fontos figyelni arra, hogyan alakulnak Franciaországban a társadalmi feszültségek.
A Gerilla című könyv és a társadalmi összeomlás forgatókönyve
Laurent Obertone Gerilla című trilógiája fikciós mű, ugyanakkor Szakács Árpád szerint a történetben olyan társadalmi összeomlási forgatókönyvek jelennek meg, amelyek a valóságban is modellezhetők.
A regény egyik központi gondolata, hogy egyetlen súlyos incidens is képes lehet egy már eleve feszült társadalmi helyzetben gyorsan egymásra épülő eseményeket elindítani. A történetben a rendfenntartó erők és egy konfliktusba kerülő csoport összecsapása végül olyan eseménysort indít el, amelyben fokozatosan megszűnnek a normális társadalmi működés feltételei.
Megszakad az áramszolgáltatás, problémák jelentkeznek a víz- és gázellátásban, eltűnik a kommunikációs infrastruktúra, és az embereknek egyik pillanatról a másikra kell alkalmazkodniuk egy kiszámíthatatlan helyzethez.
A könyv egyik fontos kérdése ezért nemcsak az, hogy miként omlik össze egy társadalom, hanem az is, hogy mi történik utána.
A káoszból új rend születhet?
A beszélgetésben különösen hangsúlyos volt az a gondolat, hogy egy társadalmi összeomlást követően az emberek maguk is igényelhetik a rend helyreállítását.
Szakács Árpád értelmezése szerint a Gerilla egyik fontos figyelmeztetése éppen az, hogy egy hosszú ideig tartó káosz után a társadalom akár olyan vezetőt vagy rendszert is elfogadhat, amely a biztonságért és a stabilitásért cserébe jelentős szabadságjogokat korlátoz.
A könyvben ez egy új, még szigorúbb rendszer kialakulásához vezet. A beszélgetésben elhangzott értelmezés szerint ez arra a veszélyre hívhatja fel a figyelmet, hogy a rend iránti igény szélsőséges körülmények között akár a szabadság háttérbe szorulásához is vezethet.
Miért éppen a diákok kerültek a középpontba?
A franciaországi diáktüntetések kapcsán Szakács Árpád szerint fontos különválasztani a valós problémákat attól a kérdéstől, hogy egy tiltakozási hullám milyen gyorsan válik országos politikai üggyé.
A francia oktatási rendszernek valóban vannak komoly problémái: szóba kerül a finanszírozás, a tanárhiány és az iskolákban tapasztalható társadalmi feszültség is.
A beszélgetésben ugyanakkor az a kérdés is felmerül, hogy egy valós társadalmi probléma önmagában megmagyarázza-e egy tüntetéssorozat gyors országos elterjedését.
Szakács szerint Franciaországban korábban is voltak oktatási és diáktüntetések, ezért szerinte nem pusztán maga a tiltakozás az érdekes, hanem az, hogy egy adott időszakban milyen figyelmet kap, kik kapcsolódnak hozzá, és hogyan terjed az üzenet a közösségi médiában.
A közösségi média szerepe a tüntetésekben
A beszélgetés egyik központi témája a közösségi média és az algoritmusok működése volt.
Szakács Árpád saját példáját is felhozta. Elmondása szerint a Gerilla című könyv népszerűsítésével kapcsolatban korábban közösségi platformokon is próbálkozott, de állítása szerint a hirdetéseket elutasították.
A beszélgetésben egy újabb könyvcsomag promócióját is példaként említette, amely szerinte szintén jelentős korlátozásokat kapott a különböző közösségi platformokon.
Ebből kiindulva azt a kérdést vetette fel: ha bizonyos tartalmak terjedését a platformok technikailag képesek korlátozni, akkor miért képesek más tartalmak rendkívül gyorsan és széles körben elterjedni?
Ez azonban már túlmutat egyetlen franciaországi tüntetéssorozaton. A kérdés általánosabb: mekkora szerepe van az algoritmusoknak abban, hogy a társadalom mit lát, miről beszél, és mely ügyek kerülnek a figyelem középpontjába?
Spontán tiltakozás vagy tudatosan felerősített folyamat?
Szakács Árpád szerint érdemes kritikusan vizsgálni a „spontán” társadalmi mozgalmak fogalmát.
Nem azt vitatta, hogy az oktatás problémái valósak. Inkább azt hangsúlyozta, hogy egy társadalmi elégedetlenség és annak politikai felhasználása két külön kérdés lehet.
A közösségi média ugyanis képes néhány óra vagy nap alatt országos figyelmet irányítani egy adott eseményre. Emiatt szerinte érdemes megvizsgálni, milyen szereplők, szervezetek és kommunikációs mechanizmusok állnak egy-egy mozgalom mögött.
A beszélgetésben felmerült az a gondolat is, hogy a tüntetések láthatósága önmagában nem bizonyítja azok szervezettségét vagy irányítottságát. Ehhez konkrét bizonyítékokra lenne szükség. Ugyanakkor Szakács szerint a jelenség vizsgálata nélkül nem érthetjük meg teljesen, hogyan alakul át egy helyi konfliktus országos politikai üggyé.
1968 és Charles de Gaulle példája
A beszélgetés történelmi párhuzamként az 1968-as franciaországi eseményeket is felidézte.
Charles de Gaulle elnöksége alatt Franciaország komoly társadalmi válságon ment keresztül. A diáktüntetésekhez később munkabeszüntetések és szélesebb társadalmi megmozdulások is kapcsolódtak.
Szakács Árpád értelmezése szerint az eseményeket nem lehet kizárólag a diákok követeléseivel magyarázni. Véleménye szerint de Gaulle több olyan gazdasági és külpolitikai elképzelést is képviselt, amelyek szembementek bizonyos nyugati pénzügyi és geopolitikai érdekekkel.
Ide sorolta Franciaország aranytartalék-politikáját, a dollárhoz való viszonyt, valamint de Gaulle Európával és a Szovjetunióval kapcsolatos elképzeléseit. Megemlítette azt is, hogy Franciaország az 1967-es arab–izraeli háborút követően fegyverembargót vezetett be Izraellel szemben.
Szakács szerint ezek a tényezők is hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogyan értelmezhető az 1968-as válság. Ez azonban történelmi értelmezés, amelynek egyes elemei vitatottak.
Nem minden politikai folyamat magyarázható jobb- és baloldallal
A beszélgetés egy pontján Szakács Árpád azt állította, hogy a mai politikai folyamatokat szerinte már nem lehet kizárólag a hagyományos jobb- és baloldali kategóriák alapján megérteni.
Értelmezése szerint a politikai rendszerek működésében a gazdasági és pénzügyi érdekeknek, valamint a kommunikációs technológiáknak is meghatározó szerepük lehet.
Különösen fontosnak tartja annak vizsgálatát, hogy a közösségi média algoritmusai milyen hatással vannak egy politikai szereplő vagy mozgalom láthatóságára.
Saját korábbi írásaira is hivatkozott a TISZA politikai felemelkedésével kapcsolatban, és azt mondta: szerinte bizonyos politikai folyamatok előre jelezhetők, ha valaki felismeri a történelemben ismétlődő mintázatokat.
A történelem megértése nélkül a jelen sem érthető?
Szakács szerint a történelem egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy az eseményeket nem elszigetelten kell vizsgálni.
Úgy véli, hogy ha egy történelmi eseménysort egymástól független részletekre bontunk, könnyen elveszhetnek azok az összefüggések, amelyek megmutatják, hogyan jutott el egy társadalom egyik állapotból a másikba.
Különösen fontosnak tartja a történelem és a közgazdaságtan kapcsolatát. Érvelése szerint egy történelmi esemény mögött gyakran gazdasági és pénzügyi folyamatok is meghúzódnak, ezért ezek ismerete nélkül nehéz teljes képet alkotni a politikai változásokról.
A beszélgetésben ezért szóba kerültek olyan könyvek is, amelyek a gazdasági és pénzügyi folyamatok történelmi szerepét vizsgálják, köztük Anthony Sutton és Guido Giacomo Preparata művei.
Mennyire befolyásolja a média azt, amit valóságnak látunk?
A beszélgetés végén a média társadalmi szerepe került előtérbe.
Szakács Árpád szerint a mai információs környezetben nem feltétlenül az jut el a legtöbb emberhez, ami a legfontosabb vagy a legpontosabb, hanem az, amit az algoritmusok és a platformok nagyobb közönséghez juttatnak.
Ennek érzékeltetésére két filmet is ajánlott: az 1998-as Truman Show-t és az 1976-os Hálózat című filmet. Szerinte ezek különösen érdekes szempontokat kínálnak ahhoz, hogy megértsük a média, a manipuláció és a társadalmi gondolkodás kapcsolatát.
A franciaországi események kapcsán így végső soron nemcsak az a kérdés merül fel, hogy mi történik az utcákon, hanem az is, hogy ki alakítja a társadalmi napirendet, milyen információk jutnak el az emberekhez, és milyen folyamatok erősítik fel a konfliktusokat.
A Gerilla című könyvben bemutatott forgatókönyv fikció. A jelenlegi franciaországi eseményekből önmagukban nem következik, hogy a regényben leírt összeomlás megismétlődik. A párhuzam inkább arra ad lehetőséget, hogy feltegyük a kérdést: mi történik akkor, amikor egy társadalomban egyszerre nő az elégedetlenség, gyengül a bizalom, erősödnek a politikai konfliktusok, és az információáramlást egyre inkább algoritmusok irányítják?
Erről és a történelmi párhuzamokról szól Szakács Árpád teljes beszélgetése, amelyet az alábbi videóban lehet megtekinteni.
.png)
